Mit tegyek, ha tetszik valaki, de nem is ismer?

Ha kezelés alatt állsz, akkor beszélj róla pszichológussal, hogy segítsen feldolgozni. Ha nem jársz pszichológushoz és a pszichiáter csak gyógyszerez, de nem beszélget veled, akkor kérj mellé beutalót pszichológushoz is kognitív terápiára. Nagyon sokat tud segíteni magával a szorongásos problémákkal és minden más egyébben is. Többek közt az ismerkedéssel kapcsolatos önbizalmadon is.

Sajnos a leírt helyzet eléggé veszett fejsze. Ha barátja van, akkor valószínűleg nem is nyitott a közeledésedre, de mivel megszólítani se mered, így pláne esélytelen, hogy el tudd hódítani a pasijától.

Egyetlen dolog miatt volna értelme odamenned és bepróbálkozni, hogy kerek perec elutasítson és emiatt könnyebben le tudd magadban zárni. Vacak érzés lesz, de szembesít vele, hogy nincs értelme és nem fogsz tovább töprengeni rajta, hogy vajon mi lenne, ha. Egy darabig még lehet, hogy nyalogatni fogod a sebeidet, de sokkal hamarabb túl tudod magad tenni rajta, mint úgy, ha meg sem próbálod és ezért nem lesz kimondva, hogy nincs esélyed.

A biztos rossz sokkal megnyugtatóbb, mint a bizonytalanság. Pontosan ezért sokkal jobb azt bánni, hogy megpróbáltál valamit, mert akkor tudod, hogy nem érte meg. Ha csak azt bánod, hogy nem próbáltad meg, akkor örökké gyötörni fog a kérdés, hogy vajon mi lett volna, ha megpróbálod. Lehet, hogy valami hibának bizonyul, de a hibákból lehet tanulni, tanulságokat levonni és máskor máshogyan próbálkozni. Ha viszont meg sem próbálsz valamit, azután legfeljebb sóvárogni tudsz örökké és még hibázni sincs lehetőséged, hogy tanulni tudj a hibáidból.

Az, hogy sosem mertél próbálkozni csak súlyosbítja a problémádat, mert így nincs tapasztalatod a próbálkozásban, az ismerkedésben. Nem követtél el semmilyen hibát, nem tapasztaltad meg, hogy az hogyan és miért hiba, nem volt lehetőséged máshogyan próbálkozni másnál.

Sajnos a félénk, visszahúzódó, szorongó, tapasztalatlan srácok ezek miatt vannak komoly hátrányban. Aki nem mer próbálkozni, az még abban sem tud sikeres lenni, ami menne neki, mert nem próbálkozik. Wayne Gretzky jégkorongozótól szokták idézni, hogy "minden kapura lövést elrontasz, amit meg sem próbálsz". Ha megpróbálod, akkor vagy sikerül, vagy nem. Ha meg sem próbálod, akkor biztosan nem sikerül. Ha megpróbálod és nem sikerül, akkor még mindig próbálkozhatsz újra. Ha meg sem próbálod, onnan nincs mit javítani.

Ebben a tekintetben az ismerkedés is ugyanolyan, mint bármelyik sport, a tanulás, vagy bármi más az életben. Csinálni kell, próbálkozni. Eleinte rosszul fog menni, kudarcokat fogsz vallani, el fognak utasítani, de ha kellően sokat próbálkozol és menet közben sikerül finomítanod a próbálkozásaidon is, akkor egy idő után lesznek sikereid is. Nem biztos (sőt kimondottan kicsi a valószínűsége), hogy elsőre megtalálod életed párját. A párkapcsolatok is tanulást és fejlődést igényelnek. Általában szükségszerű, hogy több párkapcsolata is tönkremenjen az embernek különféle dolgokon, mire megtanul elég sok párkapcsolati, kommunikációs, vagy épp saját személyiségében levő, vagy mások elviselését, hozzájuk alkalmazkodását segítő hibát javítani. Sokan vannak, akiknek még házasságból is többre van szükségük hozzá, hogy ez sikerüljön. Ha el sem kezded a fejlődési folyamatot azzal, hogy megszólítasz egymás után lányokat és megpróbálsz megismerkedni velük, akkor nem indul el a fejlődés.

Ennek a lánynak barátja van és különben is távol él tőled. Így nem nagyon működne a dolog még akkor sem, ha meg mernéd szólítani és esetleg érdekelnéd is. Próbálj megszólítani lányokat, ismerkedj olyanokkal, akik a közeledben vannak. Ha elkezdesz megismerni más lányokat, akkor valószínűleg valamelyik hamar sokkal jobban kezd majd érdekelni, mint ő. De ha úgy könnyebb, tekintsd előtanulmánynak, hogy másokkal ismerkedsz, hogy majd egyszer könnyebb legyen megismerkedned ezzel a lánnyal, ha majd még akkor is érdekelni fog téged, amikorra majd készen állsz rá, hogy megszólítsd - nem utolsó sorban addigra lehet, hogy barátja sem lesz majd. De az is lehet, hogy menet közben megismersz egy nála sokkal érdekesebb lányt, aki miatt többé gondolni sem fogsz majd rá.

Ismerkedj meg Jason Comley elutasítás terápia elméletével (rejection therapy). Szerinte sokkal könnyebb leküzdeni az ilyen szorongásos helyzeteket, ha eleve úgy vágsz bele dolgokba, hogy azt tűzöd ki célként, hogy ne sikerüljön. Így nem érhet kellemetlen meglepetés. Viszont fontos eleme a játéknak, hogy nem feladni kell. Cselekedned kell. Meg kell próbálnod annak tudatában is, hogy pontosan tudod, hogy nem fog valóra válni. Menj oda egy ismeretlenhez és kérj csak úgy egy százast. Kérd meg az étteremben, hogy töltsék újra ingyen a poharad, kérd meg őket, hogy az ételedből is adjanak ingyen újat. Kezdj el alkudni a boltban a kiírt árból. Nem az a cél, hogy sikert érj el. Az a cél, hogy megtapasztald, hogy semmi nem történik, ha olyasmivel próbálkozol, ami értelmetlen, vagy akár ciki. Nincs tétje. Lehet, hogy beszólnak, de ennyi. Elmúlik és elfelejtik, ahogy te is. Viszont egy idő után azt is meg fogod tapasztalni, hogy ha kellően sokat próbálkozol, időnként sikert is érsz még az értelmetlen, elképesztő kérésekkel is. Ez pedig ráébreszt, hogy ha leküzdöd a félelmeidet és elég sokat próbálkozol értelmes dolgokkal, akkor előbb-utóbb sikerrel jársz vele.

Olvass erről könyvet és/vagy nézd meg Jia Jiang erről szóló TED beszédét:

https://www.youtube.com/watch?v=-vZXgApsPCQ

Járni sem tudtál rögtön, amint megszülettél. Abban is botladoztál, ügyetlenkedtél egy csomót, mire sikerült felállnod és aztán megtanultál járni. Semmi más nem tér el ettől. Mindent tanulni kell és mindenbe bele kell jönni. Ami még nem megy, azt mindent ügyetlenül csinálsz és gyakorolni kell, kudarcokat kell vallanod benne, hogy fejlődni tudj.

Egyedül annyi eltérés van, hogy csecsemőként, amikor járni tanultál még nem voltak benned gátlások, nem feszélyezett, hogy vajon mit gondolnak mások, semmit nem éreztél még cikinek, kellemetlennek, ezért ilyen félelmek és gátlások nélkül mertél próbálkozni bármivel. Idővel pedig a próbálkozások, kudarcok és a sok bukdácsolás rávezetett, hogyan fog sikerülni. Akkor még megerősítésként és motivációként hatott rád, hogy rajtad kívül mindenkinek megy a járás, akkor még tudtál hozzá úgy állni, hogy ha nekik megy, akkor neked is sikerülni fog és nem adtad fel, addig próbáltad, míg sikerrel nem jártál. Sajnos később a társadalmat alkotó emberek belenevelik egymásba, hogy ez ciki, az béna, amaz tehetségtelen, stb. Pedig a legtöbb dologban a legtöbb embernek pont ugyanannyi esélye van sikeresnek lenni. Nincs olyan, hogy valami totál nem megy, valamire teljesen képtelen vagy. A legtöbb dolog nem vele született képessége egyik embernek sem, csupán megtanuljuk és begyakoroljuk, hogy jól menjen. Vannak kisebb-nagyobb különbségek az emberek között. Aki egy kicsit jobb fizikai adottságokkal születik, annak egy kicsit könnyebb dolga van, hogy jobban fejlődjön, könnyebben megtartsa az alakját, kevesebb gyakorlással sajátítson el valamilyen mozgást. De ez nem jelenti azt, hogy más nem képes rá, csak azt jelenti, hogy több erőfeszítést igényel. Aki meg nem él a jobb adottságaival sem, az ugyanúgy hátrányba kerülhet azzal szemben, akinek nem voltak jók az induló adottságai, viszont baromi szorgalmasan dolgozott rajta, hogy sikerrel járjon.

Vannak olyan dolgok, amiken nem lehet változtatni. De sokkal kevesebb ilyen van, mint az emberek hiszik. A legtöbb ember ott rontja el, hogy azt vizsgálgatja, hogy miken nem tud változtatni és ezért fel is adják. Mindig azt keresd, hogy mi az, amin képes vagy változtatni, mi az, amire képes vagy hatni és tedd meg, amit lehet, hogy sikerrel járj. Ha nem jársz sikerrel, akkor ne a külső okokat keresd, hogy miért nem sikerült. Lehet, hogy vannak külső tényezők, de azokra nem tudsz hatni. Mindig a saját cselekedeteidben keresd, hogy mit csinálhatnál máshogyan, mi az, amin te tudsz javítani, hogy legközelebb jobban sikerüljön, amit csinálsz.

Örülök, hogy hasznosnak találtad. Mindenképp keress egy jó pszichológust és beszélgess vele a problémáidról, nagyon sok mindent segíthet helyre tenni, amiket eddig nem sikerült. Nem csak neked, mindenkinek hasznára válik.

Lehet komoly probléma, hogy nem volt mindig apai mintád, de azért egyáltalán nem garantált, hogy ha lett volna, az mindent megoldott volna. A szülő gyerek kapcsolat nagyon összetett és a hatásuk is nagyon sok féle lehet. A szülők még a legjobb szándék és legpéldaértékűbb viselkedés mellett sem mindig csak jót váltanak ki az ember fejlődéséből. Ha érdekel ez a téma, ajánlott olvasmány róla Susan Forward: Mérgező szülők című könyve.

Párkapcsolati, párkeresési témában (is) nagyon sok féle szakirodalom létezik, ezt az előadást érdemes megnézned:

https://www.youtube.com/watch?v=1ya6lr6zHAg

A problémák leküzdéséhez némi inspirációként, motivációként meg Ryan Holiday: Az akadály maga az út és Nyugalom a mindennapokban című könyveit ajánlom. Nagyon hasznos útravalóval szolgálnak az élet nagyon sok területén.

Kommunikáció terén pedig az asszertív/erőszakmentes kommunikációt érdemes tanulmányozni, amivel szintén rengeteg problémát meg lehet oldani.

Miert szorongsz, mi valtja ki? Ne csak egy szemelyre konzetralj, ö ugy is "foglalt".

Elöször probalj idegenekkel baratkozni, elmesz rendszeresen ugyanarra a helyre setalni pl. erdöbe, es csak azt mondod hogy jo estet, vagy hello. Csak ennyi. Azert hogy veszitsd el egy picit a felelmedet. Ha bele jöttel. megjegyzest teszel es azt mondod valami kutyasnak, hogy milyen szep a kutya vagy ilyesmi.