Lányok,nektek mennyire jön be ha leszolítanak titeket az utcán? Persze ha látja az adott személy hogy éppen nem rohantok sehová

Semennyire. És nem, nem számít h az illető helyes-e vagy sem, nem szeretem ha feltartanak. Általában gyorsabb tempóban sétálok, ha meg nem „rohanok”, az azért van, mert vmi fizikai bajom van épp. Általában alig várom, hogy a-ból b-be érjek szval az utca számomra egy kényszer. Ha az illető kicsit tapadósabb, akkor elbazsajgok vele, mert nem szeretek megsérteni másokat (meg kitudja h ki milyen sérült a mai világban), de nem lesz folytatása, egy ilyen esetnek sem lett.

De ez az én szubjektív véleményem.

Én sose értettem az emberek mit csinálnak random az utcán, de lehet az intovertált agyamnak felfoghatatlan ez.

Én ha kint vagyok, akkor megyek valahova. El akarok jutni valahova és nem pedig cseverészni. Ha pedig várakozok, akkor VALAKIRE vagy VALAMIRE várok, nem pedig arra, hogy leszólítsanak.

Nem is beszélve arról, hogy mennyire iszonyatosan ijesztő a szituáció. Társkeresőn legalább látsz az illetőről képet meg leírást, de egy teljesen random emberről az utcán semmit sem lehet megtudni azon kívül hogy hogy néz ki.

Számomra komfortzónán kívüli.

Életem legrosszabb élménye ezzel kapcsolatban akkor volt amikor az állatorvostól jöttem el, a kutyámat pedig ott kellett hagyjam, sajnos már várható volt a kimenetel. Nagyon szarul éreztem magam, rossz állapotban utaztam épp a tömegközlekedésen és valaki annyira szociálisan analfabéta volt, hogy a búval baszott fejem ellenére bepróbálkozott (én sírtam is, szóval látszott a szememen, hogy vörös).

Természetesen ezek olyan szituációk amik után a nők vannak elhordva gonosz qrváknak, mert jajdecsúnyán bánnak az idegen férfiakkal.