Mennyire gyakori manapság ez az "interneten járás" dolog?
Mikor a felek soha nem találkoztak egymással (valószínűleg soha nem is fognak) jó eséllyel az egész személyiségük is csak egy kitalált kamu.
Vagy mikor még képet sem láttak egymásról, így azt sem lehet tudni, hogy ki ül a monitor mögött.
Ennek ellenére mégis hónapokat, vagy akár 1-2 évet is képesek járni gépelt szavakban.
Én ezzel a jelenséggel nemrég találkoztam, fogalmam sincsen mennyire gyakori ez a mai fiatalok körében.
Akiket megismertem, és nyomon követem ezt a parádét amit járásnak hívnak, nagyon sajnálom hogy ilyen értelmetlen dologra pazarolják az idejüket.
Egyiknek se volt még valós kapcsolata, csak szavakban "szexeltek" illetve rettenetesen megnyomorítják egymás életét a folyamatos féltékenykedéssel, és lelki nyomás gyakorlással.
Van köztük 14-15 éves, de van olyan aki 20 felett tart már.
Tudom hogy ez egy nagyon kényelmes dolog lehet egyeseknek, azt hazudoznak amit éppen a kedvük tarja. Közben meg lelki terrorban tartják a másikat, uralkodnak felette stb.
Szerintem ez egy nagyon veszélyes dolog egy fiatalra nézve, teljesen eltorzítja a kapcsolatokról való megítélését.
A ti környezetetekben is van ilyen?
Köszönöm #1!
Bár én más esetről beszélek. Ők nem afféle "távkapcsolatban" vannak, se videóhívás, se képcsere, se semmi. Csak a gépelés.
Teljes anonimitásban "járnak". Discord felületen beszélnek, ahol ugye nincs személyes infó rólad mint pl. egy facebook vagy egyéb közösségi oldalon. (bár abból se tart sokáig egy kamut csinálni).
A 13-18 eveseknel gyakori. Meg ezer eve en is voltam egy ilyen "kapcsolatban," de ugy igazabol ez csak arra jo, hogy ne erezd magad egyedul es elhidd, hogy valaki szeret.
Nem az emberbe leszel szerelmes hanem a virtualis illuziojaba.
Szerintem ahogy fejlodik majd a technologia, biztosan feltalaljak majd a virtualis randit it.
Én egy nagyon emberközpontú srác vagyok. Én úgy barátkozom, úgy keresek párt is, hogy megfogjon a lelke, a szelleme és igen, a fizikai valója is (már párkeresésnél, nyilván teljesen hidegen hagy, hogy néznek ki a barátaim).
Minden porcikám ellenkezett, de belementem egy ilyen netes valamibe. Igazából nem volt csalódás a pali (remélem, nem gond, hogy melegként válaszolok; a téma szempontjából szerintem tökmindegy).
Találkoztunk többször is, de a távolság, az utolsó időkben a járvány megtette a maga hatását. Pontosan ugyanaz volt az ember, mint ahogy online megismertem. És a gond pontosan azzal volt, amit fentebb írtam, hogy én emberekkel élek, velük beszélek, és nem a soraikat olvasom, hanem a hangjukat hallom. Nem fél perc alatt kapok meg egy kétmondatos választ, hanem azonnal. Agyf**zt kaptam, hogy még veszekedés közben is várni kellett a válaszra, és nekem is leírnom kellett, nem mondhattam ki.
Szóval számomra ez a távkapcsolat a hagyományos párkapcsolat és a hagyományos emberi kapcsolat diadalát hozta el. :D Nem fogok változtatni.
Tudom-tudom, írtad, hogy nem ilyen kapcsolatra gondoltál, rátérek arra is. :D
Szóval azt gondolom, hogy (még) az olyan távkapcsolat a gyakoribb, amit én is leírtam. Azért nem tudom, az nagyon durva, ha valaki annyira magányos már, hogy képes egy olyan kapcsolatba belemenni, amit leírtál. A távkapcsolat egy létező jelenség, és aki alkalmas rá, annak tökjó, de amit írsz, az szerintem nem túl gyakori, vagy legalábbis nagyon remélem, mert ha gyakori, akkor nem a jelenséggel van gond, hanem tömegek lelki állóképességével.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!