Megfogalmazódott bennem pár kérdés az utóbbi időben, érdekelne kinek mi a véleménye? 39F

Mi pongyola megfogalmazás ezen? Milyen szituk? Mi helyénvaló?

Te se vagy a fogalmazás királya azért.

Mert elhitték az emberek, hogy a materiális javak adnak boldogságot. Jó, ha pénz, de nem egy olyan embert ismerek, akik tele vannak vele, mégis egyedül ülnek otthon, legfeljebb a pénzükért kapnak egy kis törődést néhány pásztoróra keretében. Az egész társadalmi berendezkedés tevuton jár. A tvben fejlődés alatt gazdasági növekedést értenek és ezt erőltetik az emberekre. A párkapcsolatokban a fejlődést az évi nyaralási szokások gyarapítása, variálása, új autó, jakuzzi beszerzése szokta jelenteni. Tanít-e az iskola, a szülők, a barátok, a média arra, hogy miképp tiszteld embertársaidat, partneredet, milyen értékek fontosak az életben, mitől leszel boldog és harmonikus? Dehogy tanít. Minden haszontalan baromság ömlik mindenhonnan, amit sose használsz utána az életedben, iLen pl. az oktatás. Számolni kellene tudnia mindenkinek, írnia, olvasni, beszélni. Ez a lényeg. Nyilván orvos, tetőfedő, más szakember kell, de azok úgy is tovább tanulnak. Az alap készségek szükségességét emeltem ki. Visszatérve a kérdésre: felgyosult a világ, de nem jó fokozatban van. Nem jól lett beállítva a cél, és ha a cél nem jó, az irány sem lesz az. Gyors sikert, kielégülést keres mindenki, mert azt is elhitték, hogy "Nekem ez jár." Semmi nem jár, semmi sem természetes, minden ajándék és meg kell érte dolgozni. Én ebben a szellemben nevelem magam, így felnőttként is. Milyen kár, hogy alig látok hasonlót. Illúzióban él a társadalom, a pénz illúziójában, egy mátrixban. Azért változott meg az értékrend, mert pénzben mérnek mindent. A nő azt hiszi, egy férfi értékét az egzisztenciális javai adják meg. Biztonságot keresnek, de ezt nem érzelmi térre azonosítják, hanem utódnemzés, megélhetésre. Ha van pénze, fel tudja nevelni a gyereket, nem maradunk éhen. Oké, kell a pénzt, mint írtam, de csak ebben mérni egy férfi teremtő erejét...több, mint kínos. A férfi meg a nőben a testet látja csak, mert formás, szép és ez az elmét megbolondítja. A nő a tűz, a férfi a vaj. Tűz közelébe kerül, megolvad. Ez a szenvedély kötőereje. Fordítva is igaz. Sok nő pedig nincs arra hivatva, hogy a saját lelküket, szellemuket fejlesszék, mivel adott nekik egy jó test, szép arc és pusztán ezzel is sikereket érnek el a férfiaknál, akik pedig érzelmileg vakok, csak a küllemet látják. S, ha így is sikert tudnak aratni, miért akarnának foglalkozni a lelki fejlődésükkel? Ugyanígy fordítva is, férfiak esetében.

Minden otthonról indul, dől el. A negatív példa is lehet építő, elrettentő, de én azt látom, hogy rengeteg család csonka, vagy rossz minták dominálnak, mint apa és anyakép, ezért a kisgyerek elkezdi magáévá twnni már ideje korán tudattalanul ezeket a viselkedés és személyiség mintákat, emiatt nem lesz belőle szellemileg, érzelmileg egészséges felnőtt. Nézz körül a környezetedben, szerintem 10-ből 7-8 család gázos. Nem? Szóval otthon kéne kezdeni a nevelést, az oktatási intézményekben pedig folytatni, de megfelelő oktatással, aminek fő célja önmagunk és embertársaink megismerése kellene legyen, az élet szeretete és tisztelete, környezet védelme, önismeret, önfejlesztés, környezetvédelem és társai. De ez csak egy utópisztikus kép előttem, azonban van remény. Finnországban, Norvégiában, Dániában és még néhány helyen már ilyen szellemben nevelik a gyerekeket. 32F

Mire vágynak manapság a nők?

-Általában maguk sem tudják.

Legtöbbjük arra, hogy az ostoba társadalmi elvárásoknak megfeleljen.

Miért szorult háttérbe a romantika?

-Mert a természetes vonzalom kihalóban van. Üres ideálok vannak, ahhoz viszonyítanak.

Hol marad az igaz szeretet?

-Ha nincs természetes vonzalom, akkor ott nincs igaz szeretet sem.

Mitől változott meg az értékrend?

-A média eldeformálta az emberi gondolkozást. Többek között ez az oka.

Nincs már meg a kellő családi példakép, háttér. A helyes női, férfi minta.

Keverednek a női, férfi szerepek.

Nos, mindez nagyon sajnálatos.

Én értem a kérdésed. Számomra szimpatikus a meglátásod, hozzáállásod. Írj priviben, ha van kedved beszélgetni.

45/n

Nem értem, hogy nőiességet és férfiasságot, helyes női és férfi mintákat hogyan kérhetnek ki maguknak egyesek, mikor ezek szubjektív fogalmak, amik tájegységenként és koronként változnak. Nem létezik egyetemesen egyértelmű értelemben egyik kifejezés se. Az pedig, hogy másnak nem azt jelenti, mint nektek? Istenem, fel kell dolgozni, ez nem a világ hibája, hanem egyéni szoc probléma.

A honfoglalás korában az abszolút bombanőnek a nagy hasú, nagy mellű, széles csípőjű, látványosan túlsúlyos nők számítottak, mert az akkori meggyőződés szerint a háj az egészség, a gazdagság és a termékenység szimbóluma volt. Viszont, amit te hiányolsz nőiességet, az kétlem, hogy a 100 kiló és a nagy falások lennének. Az akkori ember ugyanígy számonkérhetné rajtad, hogy "De, hát neked miért nem az a nőies, ahogy reng a zsír, és az asszony puszta kézzel tekeri ki a kacsa nyakát?". És nem lenne igazad, ha azt mondanád, hogy nem Az a nőies, hanem Emez, mert nézőpont kérdése.

Meg kéne érteni, hogy ezek mennyire változékony fogalmak. Mondjátok, hogy mennyire nem öltöznek férfiasan ma a férfiak. Az ókorban, tógában és szoknyában járva talán úgy öltöztek? Vagy a középkorban hosszú orrú papucsban, harisnyanadrágban, buggyos ujjú felsőben és gatyapőcben? Vagy az újkorban magas sarkú cipőkben, harisnyában, térdnadrágban, és rizsporos parókában? Ezek voltak akkor a vezető férfidivat, ideális férfi megjelenés, méghozzá esetenként évszázadokon keresztül. A viktoriánus korban a sápadt bőr és a vézna alkat volt a férfiideál, hiszen ez jelentette azt, hogy a férfi gazdag, előkelő és művelt, nem szükséges fizikai munkát végezve gebednie kint a földeken a megélhetésért. Vagy a 60-as, 70-es, 80-as, évek nagy rocksztárjai, akikért nők milliói döglöttek, és akikre férfiak milliói akartak hasonlítani? A túlnyomó többségük nagyon vékony volt, passzos nadrágot viselt, hosszú haja volt, és mindenféle libegős ing volt rajtuk? Ha ezeket összevetitek, akkor nincs semmi megbotránkoztató a mostani férfi öltözködésben se.

Romantika? Mi az? Amit a közfelfogás annak definiál? Számomra inkább visszataszító, racionális alkat vagyok, és az érzelmi szituációk javát nem állhatom tehát nem, nem kérek nyáladzást. Számomra az a romantikus, hogyha valaki a párjával együtt nyer Nobel-díjat. A közös, egész világra nagy hatást gyakorló intellektuális munka jutalma.

Nőnek vagy férfinak lenni nem egy olyan dolog, amit "érezni kell". Biológiai nem létezik, a társadalmi nem az pedig csak egy rakás előítélet, amit egy rakás nagyokos kitalált valamikor. A biológiádat nem érezheted. A kromoszómáim számától vagyok nő, semmi egyébtől. Nincsenek se kötelességeim se szabvány jellemvonásaim, amiktől azzá kéne válnom. Ugyanez van a férfiaknál is. A modern képalkotó vizsgálatok egyértelművé tették, hogy nincsen férfi agy és nincsen női agy. Amit tévesen annak gondoltak, az pusztán egy figyelemmegosztásra irányuló készség, amiből kétféle van. De ez nem is oszlanak meg a nemek között egyértelműen. Maximum úgy volt az őskorban, de azóta egyéb evolúciós változások mellett elhagytuk a testszőrünk nagy részét, és a fogazatunk is átalakult.

A változás természetes dolog, és a változás nem rossz dolog. Szépen is néznénk meg, ha még az-az értékrend uralkodna, ami szerint ha a közösség szerint vétkeztél, akkor megkövezhetnek a téren. Tudom, hogy felfújt példa. Direkt használom ezt, hogy észrevedd, 100 évvel ezelőtti emberek az általad hiányolt értékrendet is megbocsájthatatlanul lazának és mocskosnak találnák. Szerinted meg az övékkel lenne gond.