Miért beszélget velem, ha van barátja? (többi lent)

Sziasztok.

Távol áll tőlem az ismerkedés, de tényleg. 18 éves vagyok, nem volt még barátnőm sem, amit nem igazán bánok egyébként.

Mostanában kezdtem el csak ismerkedni, ezért nagyon tapasztalatlan vagyok ilyen téren, szóval jöjjön a sztori:

Adott egy lány és egy fiú, nem ismerik egymást, még csak látásból sem. Teljesen másik iskolában járnak, semmit nem tudnak a másikról. A fiú kezdeményez, mert képek alapján szimpatikusnak tűnik neki, tehát ráír. Már a "nyitó" szövegben is egyébként leírja neki azt, hogy szimpatikus és szeretné jobban megismerni, tehát egyértelmű a szándéka.

A lány erre pozitívan reagált, majd elkezdtünk beszélgetni. Olyannyira beszélgetünk, hogy fennmaradunk akár hajnalokig is. Sok közös van bennünk és egyik fél számára sem közömbös a másik.

Viszont, itt jön a számomra érthetetlen dolog, hogy a lánynak, mint kiderült, barátja van. (?)

Most kérdezem én, mint tapasztalatlan naiv kis hülyegyerek, hogy teljesen normális az, hogy a barátja mellett hajnalokig beszélgetünk és keresi a társaságom? Ez esetleg akkor lenne oké, ha már ismernénk egymást ezer éve, mert akkor tudom, hogy ilyen esetben akár egy legjobb fiúbarátként is tekinthet rám. De így, hogy szinte a semmiből írtam rá, kifejezve a szándékomat és még keresi is a társaságom ez teljesen értelmetlen..

(jó, nem írtam le neki, hogy komolyabb dolog is lehetne ebből meg semmi ilyesmi, de ha valaki úgy kezd egy beszélgetést, hogy "szimpatikusnak tűnsz és szeretnélek megismerni" az szerintem elég egyértelmű)

Kezdem azt hinni, hogy csak szórakozik és hülyének néz..

Tapasztalatok esetleg? Történt már veletek ilyen? Hogy jöttetek ki belőle?

U.i.: Természetesen nem fogok tovább "teperni" a lány után, tiszteletben fogom tartani, hogy barátja van, csak kicsit érdekes nekem ez a dolog így és gondoltam kikérem erről a véleményeteket.