Hogyan értelmeznétek az álláspontját egy olyan hölgynek, akinek a nyilatkozata számotokra nem meglepő, de mégis figyelemfelkeltő?

Azt mondta, hogy nem jönne össze egy csóró zenésszel, mert nem akar beleszeretni egy olyan férfiba, aki mellett csak kínlódna, mert az nem tudja finanszírozni az igényeit. De ezt konkrétan úgy!, hogy már szinte könyörgött a félelemtől, hogy nehogy elvesszen a megszokott kényelme.

Aztán neki állt feljebb, hogy bepereli az újságot. Nála irreálisan sokkal idősebb férfivel állt össze, aki finoman fogalmazva "milliárdos".

Csak fel kell tenni a kérdést, hogy vajon mit keresett egy olyan férfi mellett, se korba, se külsőleg nem illik hozzá, de még az ágyban sem. Ha pedig világossá válik, hogy gyakorlatilag a nőiességét is feláldozta a kényelemért, utána jöhet a kérdés: Mondta, vagy nem mondta?

Ebben az ügyben a következő lehetőséget látom: valóban ezt mondta, ezt ő is tudja.

Csak amikor saját érdeke szerint, menteni igyekezett a "menthetetlent", akkor meglátogatott egy ügyvédet. Aki felvilágosította arról, hogyha valaki-valamit nyilvánosan és vele szemben állít,

- főleg, hogy a becsületére befolyásoló tényezővel hatott, - azt az állító félnek kell bizonyítania.

Nyilván számításba vették, hogy lehetett-e élőképes rögzítés?

(Hangfelvétel újabban mellőzhető a bírósági figyelembevétel szempontjából)

Ha pedig nem volt, akkor visszatámadtak, kártérítést követeltek és sajtó-helyreigazítást kértek. Tehát nem arról van szó, hogy nem mondta.

Hanem arról, hogy kihasználják a másik oldal bizonyításának hiányát egy ilyen kaliberű ügyben, ahol a becsület közügyi megítélése a tét.