Van itt beszélgetni, olyannal akinek a szüleivvel nagyon megromlott a kapcsolata?

Magamról röviden:

Magamról középsuliban jó tanuló voltam, elkerültem egyetemre több évig jártam nem sikerült megcsinálni a szakot. Amíg egyetemista voltam meg középsulis addig anya a legkedvesebb volt velem, ha beteg voltam ápolt, dicsekedett mindenkinek velem, mondta sokaknak legjobb gyerek vagyok. Minden nap dicsért.

Nemsikerült az egyetem kibuktam, otthagytam azóta napi 3szor elmondja világ legnagyobb kakája vagyok, egy undorító féreg, ha beteg vagyok, akkor is házkörüli munkára küld ki, meg mondja kárnak is élek, féreg. Mára semmi kedvesség nincs benne, ha belemegyek kocsival véletlenül a kátyúba ,akkor már öngyilkos lesz, agyvérzése lesz, mekkora hülyegyereke van, meg olyan szavak amiket nem írhatok ki. Lehető legmocskosabb dolgokat mond rám.

Amikor még egyetemista voltam akkor mindig kedves volt, nem mondta el, nap mint nap, mekkora ganéj senki vagyok, meg sehol nem jegyzik a neved lúzer vagy. Dolgozok, keresek egy kevés pénzt, ennyi. Anya mérnököt akart belőlem, nem sikerült ezért mára semmi kedvesség nincs felém.

Mindennap elmondják mennyire utálnak, elegük van belőlem, utálnak mert keveset keresek, és nem lettem sikeres mérnök aminek ők akartak.