Van kedve valakinek még így is barátkozni?
Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy kirakjam-e ezt a kérdést, de végül úgy döntöttem, hogy nincs mit vesztenem. Tizenhét éves lány vagyok, és az a helyzet, hogy leginkább az ellenkező nemmel szeretnék ismerkedni, de csak baráti szinten. Lány barátaim vannak, viszont mivel az életemben történt egy törés, ezért a férfiaktól a közvetlen környezetemben egy kicsit tartok, vagyis inkább nem merek velük kapcsolatot kezdeményezni. Az a baj, hogy ez már nálam egy kicsit furcsább szintre lépett: feszengek a közelükben, amikor hozzám szólnak, egyből hidegebb leszek, mint előtte, és pánikba esek, ha valaki közeledne is hozzám, viszont szeretnék egy jó barátot is ugyanakkor, aki nem a saját nememből van.
Ha még így is van kedve valakinek beszélgetni, elmondok pár dolgot magamról; eléggé beszédes vagyok ha olyan a társaságom, na meg hangos is. Szeretek könyvet olvasni, a kedvenc műfajom a horror, valamint a fantasy regények, bár mostanában nem igazán jut rá időm. Bármiről el tudok beszélgetni, de leginkább a történelem az, ami érdekel. Szeretem az animét, a japán (valamint ázsiai) kultúrát és zenét. Néha, hobbi szinten novellákat írok, ha időm engedi.
Egyébként tanácsokat is elfogadok, hogy hogyan tudnám ezt leküzdeni, mert már nagyon kényelmetlenül érzem magam ettől a helyzettől.
Őszinte leszek.
Isten mentsen az ilyen lánytól.
Inkább egyedül élem le az életem, még ha 100év is, mint egy ilyen nővel.
Egy szépen eltöltött este utàn az ilyenek másnap nemi erőszakot kiáltanak.
Egyáltalán nem párkapcsolatra gondoltam, és azt sem interneten fogok keresgélni szerintem, viszont ez már egy másik része a történetnek.
Nem vagyok buta, meg tudom különböztetni a nemi erőszakot a szeretkezéstől, viszont nem is mennék bele ebbe, ha nem ismerem az illetőt. Valamint vádaskodni se szeretek, nekem is és a másik félnek is kellemetlen lenne.
Viszont köszönöm a választ, legalább őszinte volt és számomra hasznos.
Nekem lenne, fiúként nekem is volt egy "törésem" gyerekként, gondolom ugyanarra gondolunk.
Egy ideig traumaként éltem meg, azt a részét már feldolgoztam. Azóta inkább az ellen küzdök, amit az esemény kiváltott belőlem, de lehet segítene, ha egy sorstárssal tudnék beszélni róla.
Szóval ha gondolod írhatsz egy üzenetet.
Én is szeretem az animéket és az ázsiai kultúrákat, történeteket is szoktam írni gyakran és személyiségileg is magamra ismertem az írásodban, meg az írásmódodban is érzek valamilyen azonosságot az enyémmel, szóval lehet hasonló gondolkodásúak/lelkületűek vagyunk. :D
21 vagyok és budapesti.
Kedves négyes! Eszembe sem jutott mást lelkileg kihasználni, mivel szerintem ez már mindenkivel megesett, nem akarom, hogy ugyan olyan rossz legyen másnak is, mint nekem volt. Csak szeretnék végre túllépni a traumámon, az úgy nevezett törésemen, de ha ugye nem teszek semmit, akkor nem fog menni. Pszichológushoz jártam, jelenleg is járok, de nagyon ebben nem tud segíteni.
Köszönöm szépen a választ egyébként, és az álláspontod kifejtését is ^^
"ha a fény és a zaj zavarja, akkor több kell belőle nem kevesebb" (film címe: A könyvelő), lényegében kutyaharapst szőrével. Vannak olyan félelmek, amiket figyelmen kívül lehet hagyni, de elég sok férfival fogsz találkozni és nem jó ha egy éles helyzetben fagysz le és ezért jobb ha lassan próbálod legyőzni azáltal, hogy kezdeményezőbb leszel. Tudom lényegében a kérdésedet ismételtem meg, de úgy nézve csak egy pozitív megerősítést adtam ;D
Én enyhén autista vagyok és nem az a zseni fajta, de ha gondolod itt vagyok egy 20 éves fiúnak
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!