Hogy éltétek meg a vetélést?

Nagyon sajnálom!

Nekem 7 hetesen volt vetélésem. A második gyerekünk lett volna 😧 10 hónap után jött össze, nagyon vártuk már.

Nagyon nehéz volt. Én már nem dogozhattam, veszélyeztetett voltam. Így szörnyű volt visszamenni a munkahelyemre. Már több mint 3 hónapja történt, de még minden nap eszembe jut. Még most is sírok miatta.

Szeretnék megint teherbeesni ( az a baj h mér görcsösen) de ugyanakkor félek attól h még egy ilyen borzalomba belehülyülök. Nem tudom lenne e erőm végigcsinálni.

De ha nem lenne gond terhesslg alatt, akkor is végig rettegnék a legkissebb kis szurkálás, görcs miatt is

8 hetesen műtöttek 2017 decemberben. Nekem már van 2 fiam, de akkor is nagyon nagyon rossz volt.

Beleéltem magam, hogy újra babázhatok, újra átélhetem a csodát. Szerencsére nem mondtuk el a gyerekeknek sem, másnak sem, még korai volt a terhesség. Amikor megvizsgált a doki láttam az arcán, hogy semmi jót nem lát. Aznap sokat sírtam utána még vagy 1x 2x. Műtét után 7 hónappal sikerült újra teherbe esnem. Most 31 hetes vagyok a 3. Kisfiammal. :)

Fel a fejjel, a jövőre kell koncentrálni, nem a múltra visszanézni. Mondjuk nem tudom, ha 30+ hetesen veszíteném el a babámat, akkor mi lenne a reakcióm. Tuti kikészülnék. :( szörnyű lehet. Egy kis korai babát 6-10 hetesen sokkal könnyebb feldolgozni mint amikor már olyan nagy.

Nekem 3 vetélésem volt a 8-9. héten, aztán egy problémamentes terhesség, ami a 24. héten halvaszületéssel végződött.

2 év múlva megszületett a kisfiam, igaz a 35. héten, de teljesen egészségesen.

Nehéz feldolgozni a veszteségeket, de nem szabad feladni. Hagyj időt magadnak, érezni fogod, hogy mikor próbáljátok meg újra.

Én a sikeres terhességem alatt jártam pszichológushoz, megtanított meditálni és lazítani. Vannak csoportok is, ahová lehet csatlakozni, ez is segítheti a gyászfeldolgozást. Sok sikert és kitartást.