Mindenszentekkor ti megemlékeztek valamilyen formában az elvesztett babá (k) ról?

Attól függ mikor vesztetted el.

Én 4 babát vesztettem el mind a 7-8 hét előtt. Egyszer sem emlékeztem meg

Nemrég gondolkodtam ezen, hogy egyáltalán nem gyászolom az elvesztett terhességeimet.

Akkor óriási veszteség volt, hatalmas fájdalom, de ma már úgy gondolom, hogy így kellett lennie, mert van három csodálatos gyermekem, akik nem lennének, ha az elvesztett babák megszületnek. Persze tudom, akkor azokat a gyerekeimet imádnám, de most így kerek az életem és már nem sajnálom, hogy így történt.

En harom vetelest tudok magam mogott kb. az elmult 3 evben. Mind a 3 az elso trimeszterben szakadt meg es csak az utolsot kellet muvileg befejezni.

Tul lepni es feldolgozni az egeszet szornyu volt. Az ev elejen volt a muvileg befejezet terhessegem es juniusban egy kemiaim. Mondhatom azt hogy meg mindig nem vagyok tul az egesz ez evi tortenteken, de ep eleg fajdalmas volt az egesz nekem es a ferjemnek is ahoz, hogy nem szeretnek ritualet csinalni a vesztesegeinkbol.

De azok akik kesobb veszitetetek el a babaikat, akik gyakirlatilag megszulik az eletkeptelen vagy mar halot gyerekuket, azokat megertem, hogy erre szukseguk van.

Szaz szonak is egy a vege egy varvavart gyermeket a terhesseg barmely szakaban elvesziteni borzalmas erzes. Gyaszolni es feldolgozni a veszteseget mindenki a maga modjan teszi.

Helló!

Szerintem az "Aprószentek" ünnepe lefedheti ezt a problémát.