Lelkileg hogy viseltètek a vetélést? Én vagyok csak èrzèketlen? Többi lent.

Nincs semmi baj veled sőt irigyellek, 11 hetesen volt mutetem mert sose volt szivhang és meg is állt a fejlődésben, majd felszivodott, én meg is össze törtem mert nagyon örültem és nagyon vártam nagyon boldog voltam olyan voltam mint ezer éve felhőtlen és boldog hogy babám lesz, úgy hogy engem nagyon durván arcul csapott a dolog a műtét sima ügy volt az nap se sírtam utána se viszont másnap, zihálva zokogtam, 5 hónapja történt, most már megnyugodtam de néha meg most is meg siratom, én minden reggel ugy keltem hogy boldogan és a hasam simogatva köszöntem neki, amikor a műtét másnap otthon fel keltem reggel annyira üresnek éreztem magam, és annyira melyre kerültem, ugy h tényleg irigylem aki nem tragédiának fogja fel én is inkább bár ilyen lennék