Szétroncsolta a terhesség a testedet, ha igen, milyen módon és mértékben?

Az nem, de a három évnyi fogamzásgátló szedés igen.

Imádtam terhes lenni, feszes voltam, fogytam, szép lett a hajam, a bőröm.

A hasamon a bőr nem lett ugyanolyan, mint előtte. Más roncsolódás nincs. Nem híztam sokat. Császárom volt, korábbi műtétek miatt, így a hüvelyem is ép maradt. A mellem kicsit volt és feszes, úgyhogy az sem ereszkedett meg, mert ahogy nőtt, azzal sem lett olyan nagyon nagy.

Szerintem szintem mindenki változik, de nem olyan mértékben, hogy az bármiben is zavarná őket. Nyilván vannak extrém esetek, de azért nem az az általános.

Túl sokat híztam (19kg) valószínűleg ezért illetve persze a genetika miatt is megrepedt a hasamon es a combomon a bőr tehát striaim lettek. Azóta szépen elhalvanyodtak. Szoptatni sajnos nem tudtam, kevés tejem volt, ami volt azt a kisfiam megkapta, de a mellem így nem változott.

Varrni kellett kívül belül, tehát a méhszájamat huvelyemet es a gatamat is mert gyors szülés volt.

Ettől függetlenül soha senkinek nem mondanám hogy azért mert megvaltozik a test ne vállaljon gyereket. A legjobb döntés az eletemben. Nem szégyellem a csíkokat sem, nem takarom burkinivel a strandon, két részes fürdőruhát viselek.

Szexuális életünk nem változott a férjemmel, hamar és rendben regenerálódtam

Jelenleg is babát várunk 14 hetes terhes vagyok es még egy dekat sem híztam, sokkal jobban odafigyelek arra hogy ne hizzak annyit, 160gr szénhidrát diétát tartok. Bízom benne hogy kevesebb hizassal elkerulheto további csíkok keletkezése ha nem hát ez van! A legboldogabb vagyok és büszkeseggel tölt el a tudat, hogy ketgyermekes anyuka leszek!

6-os, esetleg ki is fejthetnéd, mert ez így még kommentnek sem nevezhető.

Igen, az én hasam nem lett olyan, sok más nönek szintén nem lett olyan, lehet azért mert nem hizlaltuk fel magunkat 100 kilósra terhesség alatt, lehet, hogy csak szerencsések vagyunk.

De ha 20 évesen ilyen képeket kellett volna néznem folyton, én is elgondolkodtam volna, hogy szüljek-e, mert ilyen fiatalon nem úgy gondolkodik az ember, mint később. Így 38 évesen már egyáltalán nem érdekel, hogy milyen a hasam, egy gyerek ennél sokkal fontosabb, bár a terhesség semmi nyomot nem hagyott rajtam.

Nem, semmi maradandó roncsolás nem történt. Még csak csíkjaim sem lettek. Ellenben a tinikorral.

Szóval gyereket bátran vállaljon mindenki, de a tinikorral óvatosan... ;-)

Azt leszögezném, hogy csapnivaló szöveteim vannak.

A hasam tiszta stria lett. Nem terhesség alatt, hanem császár utáni napokban. Pedig nem volt nagy hasam, nem feszült a bőr és mégis. Pár hétig volt csak tejem de ez pont elég volt, ahhoz, hogy a mellem megereazkedjen. Nem tragikus a helyzet de azért nem olyan mint volt.

Sürgősségi császárom volt toxémia miatt. Úgy tűnik a maradandó szivproblémt megúsztam. A vese még kérdéses. Viszont az már biztos, hogy hozott magával egy pajzsmirigy problémát, ami ugye szintén egy életre szól.

És igen, azt mondod bátran vállaljon gyereket mindenki,aki vágyik rá.