Terhes kismamák, hogy bírjátok a munkahelyi stresszt?

Igen, apukám a fönőköm, de ő nincs ott folyamatosan a meetingeken, rengeteget van irodán kívűl tárgyalások miatt, és még sorolhatnám, hogy mennyi dolga van igazgatóként, de én se szeretném terhelni ezzel. Neki nem is mondtam el részletesen a dolgokat, egyszer próbáltam, de úgy láttam, hogy ezzel csak leterhelem, plusz én a lánya vagyok, szerintem tőlem kicsit nehezebben fogadja el azt, hogy rossz embert választott egy posztra. Ezért is szoktam inkább édesanyámat beavatni. A múltkori esetenél már anyum mondta, azt hogy ki kéne rakni, de én senkit nem akarok kirúgatni, csak engem ne piszkáljon, és alázzon meg.

Itt egy példa:

Két embert összeugrasztott a cégbe, és ebből a mai napig konfliktus van. Elő álltam egy megoldással, hogy-hogy lehetne ez könnyen és fájdalom mentesen megoldani, ehelyett félbe szakított, és rám kente, hogy én uszítom össze a kollégákat. Nagyon megdöbbentem. Az egyik kolléga ráadásul jó barátom, így egyértelmű, hogy nem szeretnék neki rosszat. És szerintem el is hiszi, hogy én ugrasztom őket egymás ellen.

Plusz előre jeleztem, hogy előfordulhat olyan, hogy orvosi vizsgálatra kell mennem, és kiesik egy-két óra (amit szó nélkül utána ledolgozok) de még ezt is képes arra felhasználni, hogy alázzon mindenki előtt. Eddig is próbáltam úgy intézni, hogy az UH kora reggel legyen, és ne essen munkaidőbe, de a nőgyógyászom délutános, az ő rendelési idejét, pedig még én se tudom megváltoztatni. 12 hetes UH-ig meg kell csináltatni a laborvizsgálatokat, de nem tudtam elmenni, mert arra is megy az ujjal mutogatás, hogy akkor lekésem a reggeli eligazítást, és lényegében én milyen vagyok.

Főleg az ilyenek stresszelnek, és ezért is mondom, hogy nem éri meg nekem egy hülye miatt a gyerekem.

Januárba leszek 21. hetes, baj ha nem akarok már dolgozni ilyen körülmények között?

(Nem is értem, hogy miért mutogat rám, amikor havi 200 órát dolgozok le /igen az én hülyeségem, de ha valaki az apja alatt dolgozik, az jobban szívén viseli a cégsorsát/ és nem panaszkodom emiatt, szerettem a munkám, de számomra ez a minden napos egzecíroztatás kezd sok lenni)