Anyukák! Volt köztetek olyan akinél előfordult szülés utáni depresszió?

Sajnos, és borzalmas volt.

Rólam tudni kell, hogy világéletemben egy igazi pörgős csaj voltam, aki élvezte az életet, és sosem bírt nyugodtan megülni a seggén. Amíg az utolsó trimeszterbe nem léptem, a baráti társaságommal és a párommal minden héten eljártunk bulizni, fesztiválra, strandra, autóversenyekre... szóval nem akartam kimaradni semmiből a terhességem miatt.

Aztán amikor megszültem, ez egy csapásra megváltozott. Hirtelen ott voltunk otthon, a baba és én kettesben. Bár nagyon örültem neki, hisz akartuk őt, de pár nap után mégis rádöbbentem, hogy az eddigi életem végleg megváltozott.

Igazából itt kezdődött az egész. Belegondoltam, hogy az eddigi pörgős életem most lenyugszik. Elkezdtem nosztalgiázni, nézegettem a régi képeket, videókat amin a barátokkal voltunk, és csak sírtam, sírtam egész nap. Sirattam a régi, gondtalan, felhőtlen életemet. Bántott, hogy hirtelen kiszakadtam ebből. A barátainkkal csak telefonon tartottam a kapcsolatot. Plusz megőrültem attól is, hogy az első hetekben állandóan otthon voltam, hogy nem mozdultam ki a lakásból. Azelőtt sosem fordult elő ilyesmi. Komolyan mondom, még a páromra is irigy voltam, amiért ő legalább dolgozni jár, emberek közé, én meg egész nap csak kettesben vagyok a picivel.

Plusz ugye jött emellé a kevés alvás, az állandó fáradtság, a teljesen felborult napi ritmus, hogy most már más (a baba) igényeihez kell alkalmazkodni és nem az az elsődleges h nekem mi a jó....

Szóval az első 3 hétben ezen gondolatokkal nagyon magam alatt voltam, aztán szépen lassan elmúlt.

Ma már fél évvel később boldog anyuka vagyok, aki megértettem, hogy az élete egy új, izgalmas korszakba lépett.

Akinek van védőnője annak nem lehet sem szülés előtt sem szülés után depressziója! Nekem nagyon sokat segített a védőnőm, mert a barátnőm volt. Bármikor hivhattam beszélgetni, a depresszió távolról elkerült.

Egyszer meg is mutatta nekem, hogy miket irogatott rólam és nagyon szép emlékek.

A védőnő nemcsak a gyereket, hanem a családot is gondozza, védi. Megvédi a betegségektől meg a depressziótol is. Ő mindenben segít, mert védő.

Nekem ő volt a támaszom, de mostmár 38 vagyok és 8, 11, 15 évesek a gyerekek.

Azóta nem volt ilyen közeli barátnőm.