34. héten mennyi az átlagos magzatvíz?

A magzatvíz víztiszta vagy enyhén opálos, vízszerű folyadék, amelyben a magzatmáz apró, fehér pelyhei, bolyhai (a flokkulusok) úszkálnak. 98 százaléka víz, 2 százaléka só és magzati sejtek.

Több fontos feladatnak is eleget tesz:

- Védelmez

A fizika törvényei a méhen belül is érvényesülnek, így a folyadékok megtartják térfogatukat, gyakorlatilag nem összenyomhatóak. Így a magzatvíz mechanikai védelmi funkciót tölt be, eloszlatja a méhre ható nyomást, másrészt egyenletes hőeloszlást biztosít, és melegen tartja a magzatot.

- Mozgásteret nyújt

A magzat testrészei gyors ütemben nőnek, a vízben pedig az apróság mozgatni tudja a végtagjait, ami elengedhetetlen a megfelelő fejlődéshez.

- Óvja a köldökzsinórt

Szerepe van a köldökzsinór védelmében is, ugyanis védi a megtöretéstől, összenyomódástól.

- Segíti az anyagcserét

Mennyisége háromóránként, elektrolittartalma pedig körülbelül nyolcóránként cserélődik ki. A magzat egyrészt lenyeli a magzatvizet, ezzel gyakorolja a nyelő- és légzőmozgásokat, másrészt belepisil a magzatvízbe, ezzel hozzájárul a magzatvíz mennyiségének változásához. Így a magzatvíz mennyiségi változásai a magzat gyomor-, bél-, illetve vizeletelválasztó rendszereink működésével is szoros kapcsolatban vannak.

Ha túl sok

A magzatvíz mennyisége a terhesség alatt folyamatosan növekszik, maximumát (1000–1500 ml között) a 36. terhességi hétre éri el. Az utolsó négy hétben viszont folyamatosan csökken a mennyisége, a 40. hétre általában 700–1000 ml lesz.

Az ultrahangvizsgálat során a vizsgálatot végző személy a magzatot körülvevő víz mennyiségét különböző viszonyítási pontok figyelembevételével próbálja megítélni, és ezen "benyomások" alapján alkot véleményt annak mennyiségről. Megfelelő rutin esetén a becsült magzatvízmennyiség jól közelít a valós mennyiséghez, de a szűrővizsgálat pontatlannak is bizonyulhat. Az ideálistól eltérő mennyiségűnek ítélt magzatvíz azonban további vizsgálatok elvégzését teszi szükségessé.

A túl sok magzatvíz (polyhydramnion) az anya megbetegedésére (cukorbetegségre, Rh-összeférhetetlenségre, vesegyulladásra), illetve magzati elváltozásra (méhen belüli fertőzésre vagy a fejlődési rendellenességek közül a velőcső-záródási rendellenességre, a magzatvíz nyelését és felszívódását akadályozó nyelőcső-elzáródásra vagy a bél fejlődésének hiányára, illetve egyes szívfejlődési rendellenességekre) utalhat.

Napjainkban már a terhesgondozás része a terhességi cukorbetegség szűrését célzó terheléses vizsgálat elvégzése. A magzatvíz mennyiségének hirtelen megnövekedése esetén indokolt a fertőzések felismerésére irányuló vérvétel elvégzése is. Ezt a vizsgálatot a kórokozók kezdőbetűiből összeállított szóval TORCH-vizsgálatnak nevezünk (TO: toxoplazma-, R: rubeola-, C: citomegalovírus-, H: herpeszvírus-fertőzés).

Indokolt lehet a magzati szív speciális, célzott ultrahangvizsgálata (ekhokardiográfia). Egyéb gyanút keltő magzati ultrahangjelek esetén javasoljuk a genetikai vizsgálatot a felmerülő kromoszóma-rendellenesség kizárására, akár épp a magzatvízből vett mintán, a 20. terhességi hétig.

Ha túl kevés

Amennyiben a magzatvíz becsült mennyisége 500 ml alá csökken (oligohydramnion), a háttérben fokozott felszívódás vagy elégtelen termelődés állhat, ami például vesefejlődési rendellenességre vagy a húgyutak elzáródására utalhat. Ilyen esetben feltétlenül fontos az ismételt ultrahangvizsgálat, lehetőség szerint nagy tapasztalattal rendelkező ultrahangos központban. Megnyugtatásként azonban fontos elmondani, hogy az esetek legnagyobb részében a több vagy kevesebb magzatvíz ultrahangos diagnózisa hátterében semmilyen kóros állapot nem igazolódik. Ilyenkor feltételezhető, hogy a magzatvíz körforgásában egy olyan állapotot "rögzített" a vizsgálat, amikor a termelődés mértéke átmenetileg meghaladta a felszívódás mértékét, vagy fordítva. Ilyen esetekben az állapot semmilyen későbbi következménnyel nem jár. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a magzatvíz mennyiségi eltérésének diagnosztizálása további részletes kivizsgálást tesz szükségessé.