Lelkiismeretfurdalásom támad, ha eszem. Ez normális?

Amíg dolgoztam, addig 25 perces szünetben ettem keveset, vékony voltam, meg amúgy sem bírtam az idegtől enni. Már az elvette a kedvemet, hogy be kellett menni a gyárba. Amióta itthon vagyok, rengeteget eszem, mondjuk ugyanúgy napi 3x, van amikor reggelizni se jut időm, de utána bepótolom. Ma így nézett ki:

- reggeli: egy szelet kenyér, pár db szalonna, almapaprika

- ebéd: pataki tálban sült tarja káposztaágyon, tejfelesen

- uzsonna: rántott husis szendvics

- vacsora: 2 tányér lecsó, egy zacskó chips, egy tábla csoki

Mondjuk a csoki és a chips szerintem a terhességem óta először volt a listán... de többször van rajta mekis kaja, mikor páromra várok, mindig eszem mekit, mert csak a mekibe tudok beülni azon a környéken és nem akarok egy órát várni. Néha anyáéknál szoktam aludni, mert olyan helyen lakunk, ahol nincs világítás és, ha párom éjszakás, vagy túlórázik, akkor mindig anyáéknál várom meg. Ma anyáéknál ettem a lecsót, és lelki furdalásom támadt, hogy az ő kajájukat eszem. Pedig adnak szívesen mindent nekünk... otthon sosincs lelki furdalásom, bár próbálok kevesebbet enni.