Szerintetek is túlreagálom a dolgokat?

Ez tényleg nem nagy munka.

De normális szaki úgy áll hozzá, hogy a kis munkát hamar megcsinálja, hogy utána már oda ne kelljen szaladgálnia.

Szerintem nyugodtan verd ki a dilit! Tapasztalatom szerint lusta emberrel csak így lehet beszélni.

Pl. menj oda a házához és közöld a családja előtt, hogyha nem lesz kész határidőig, akkor te az ő házukba fogod hozni a babádat. Ezt a felesége előtt, emelt hangon... :DDD

Nálunk hasonlóan zajlott, szerencsére feleségem még nem volt terhes. Így is rengeteg idegeskedés volt, mire kapkodva, szar minőségben, a legutolsó ígért dátumot is lekésve, nagy nehezen megcsinálták. Mi meg már semmiért nem szóltunk, csak végre kész legyen. A feleségemmel is sokat veszekedtünk abban az időben, mert mindketten marha idegesek voltunk.

Azóta már vannak különb kőműveseink, akik a későbbi, kisebb munkákat normálisan megcsinálták. Csak sajnáltuk, hogy a legnagyobb és legfontosabb részt lusta és trehány trógerekkel csináltattuk.

És azóta megtanultuk: hiába szűkösek a mi lehetőségeink is, az ár mindig csak másodlagos lehet. Az első, hogy jó (vagy legalábbis normális) szaki legyen.

Olcsó húsnak híg a leve! Attól tartok, ti is a saját bőrötökön tanuljátok most meg.

Ja, most olvastam, hogy nincs családja és férjed bátyja.

Akkor arról van szó, hogy tudja: a férjed úgysem fog vele összeveszni, hiszen a testvére. És a férjed sem állna melléd.

Szerintem te magad keress egy kőművest és egy villanyszerelőt. Két embert, mert ez két, egymástól távol levő szakma és normális szakik között egyet se láttam, aki mindkettővel foglalkozott volna. Kérj tőle árajánlatot, és utána közöld a férjeddel, hogy szeretnéd, ha ő csinálná.

Megjegyzem: így se biztos, hogy sikerrel jársz. Egy normálisan dolgozó szaki májusban már egész nyárra le van kötve. Nyugodtan mondhatom: az marad, aki máshová nem kell. Jó esetben egy nyugdíjas, aki már csak fusiban csinál néha ezt-azt ismerősöknek.