3. trim. -es kismamák, ti is szoktatok így érezni?

33 hetes vagyok, eddig azt hittem, tök jól vagyok. Vagyis, egyszer bepisiltem, mert akkorát belémrúgott, és már nem tudok elmenni egy kiállításra, mert a tötyörgéstől nagyon elfáradok, de ennyi volt. Aztán ma...ebéd után állnék fel, és úgy éreztem, hogy kiszakad a méhem. Alig bírtunk hazavánszorogni.

A derekam nem fáj, a hátam sem, az aranyerem egy gumó formájában jelen van, de nem fáj és nem vérzik, ami szerencse. Próbáltad a vasat, hátha hasmenést okoz? nekem azt okozott, azóta tudok 2 naponta vécézni. És a Reparont használod az aranyérre, vagy melyiket? A hasfájásra próbáltad a Magnosolvot? Az nekem megoldott mindent!

Én viszont nagyon nyűgös vagyok. Már ugye 7 hónapja szúrjuk naponta a vérhígítót és agyérgörcsöt kapok tőle, úgy rühellem és annyira elegem van ebből.:/

Nem beszélve arról, hogy munka után olyan lehasználtnak érzem az agyamat és magamat, hogy nemhogy nőnek, de embernek se érzem magam, a férjemmel az együttlétek 2 naponta vannak már csak, nem naponta, pedig azt hittem, hogy óóó, én aztán nem változom meg...:/

Átkértem magam heti 2 nap munkára, a többit itthonról csinálom, mert ez nem állapot így...biztosan a hormonok miatt, de ott is mindenen úgy felhúzom magam.

de ha meg itthon vagyok, megőrülök. mosom a gyerekcuccokat, meg ilyesmi, de elmenni már nincs sok erőm pl. vásárolgatni, mert nyilall a méhem néha, vagy folyton pisilni kell.:)

kitartást neked is!!!

Én a harmadik terhességem alatt fedeztem fel a hastartó pántot, és csak azon szomorkodtam, hogy korábban nem tudtam, hogy van ilyen.

A derékfájást gyakorlatilag megszüntette.

Persze lehet hogy Neked nem, de egy próbát mindenképp megér.

Én a 3. terhességem alatt összesen 5 jó és gondtalan napot számoltam meg. Nagyon kínlódtam, pedig tervezett gyerek volt, de a 9 hónap akkor is 9.

Az aranyeremet a 8. hónapban meg kellett műteni.

A vége egy egybefüggő véget nem érő dolog volt. (Végül 41+6-ig húzta bent, 4 kg fölött, azt hittem megpusztulok, a végén alig vonszoltam magam)

Szóval én megértelek.

Tarts ki, mert megéri!

Annyira, hogy most a negyediket tervezzük, pedig sokkal egyszerűbbre nem számíthatok...

Még csak 29 hetes vagyok, de már kezdem érezni, hogy kezd nehèz lenni... Én is itthon vagyok a 8. hét óta.

Ha nem eszem, akkor viszonylag jól érzem magam, de persze enni kell, mert éhes vagyok.

Ha eszem, úgy érzem, 2x-esére nő a hasam, kényelmetlen, bár fekve a legjobb mèg így is.

Már a kisboltig se tudok elmenni anèlkül, hogy ne kène pisilnem, sokszor fáj a hàtam/derekam, mostanàban folyton álmos vagyok, fàradt, és a savam is rengeteg.

39 hetes 3 napos vagyok. Tele a hócipőm mindennel. Akkora vagyok mint egy bálna. December elejétől vagyok itthon, de november közepétől vagyok igen gyakran beteg: légcsőhurut vagy 5 hétig, majd homloküregggyulladás 2 hétig. Most talán picit jobb, hogy antibiotikumot szedtem.

A lábaim már éjjel is dagadtak maradnak, alig tudom bekötni a cipőmet mert alig érek el a lábfejemig, a hasam feszül, szanaszét szakadt most már felül is. Nem érnek be a ruháim, de már nem akarok ruhatárat újítani emiatt a pár nap miatt.

Mindeközben a nagyobb gyerek úgy gondolja minden a régi, anya bírja a futást - közlöm: nem - úgy megyünk oviba, hogy alig tudok utána rohanni. És állandóan ugrál rajtam.

Egy gondolatom van állandóan: szülni akarok.

33 hetes vagyok én is.

Mostanában a legnagyobb kérdésem, hogy hol a gyomrom? Reggelente hanyatt fekve ébredek, és mindig ott érzem a lábait, ahol a gyomromnak kellene lennie. :) Persze tuti megvan valahol, mert kb. egy hete elkezdett rettenetesen égni, úgyhogy egész nap rágnom kell valamit.

Aludni nemigen tudok, hetek óta álmatlanságtól szenvedek, vagy épp pocaklakónak nem tetszik a testhelyzet, ami nekem kényelmes.

A bordáimat nekem csak a jobb oldalon feszíti, az állandó pisilést pedig volt időm megszokni, mert nekem a kezdetektől van. Hosszú távra épp ezért nem megyek, de rövid távon is be kell iktatnom egy WC-t, aszerint kell útvonalat terveznem.

Éjszaka van, hogy arra ébredek, hogy rettenetesen fáj a forgóm. Néha elég, ha megfordulok, de van, hogy fel kell kelnem sétálni, hogy jobb legyen.

Nyűgösebben viselem ezt a terhességet, mint az előzőt, de még kibírható vagyok. :)