Masnal is volt olyan hogy nem kivanta a parjat/ferjet a terhesseg alatt?

Szerintem pár hetet vagy azt a kilenc hónapot ki lehet bírni ha nagyon muszáj,ha emiatt megy tönkre egy házasság akkor az amúgy is tönkre ment volna.

Hogy mit csinálj,egyáltalán csinálj e valamit azt nem tudom,de én magát a fizikai aktust nem kívántam egyáltalán (sokat görcsöltem,féltettem a babát) de maga az orgazmus jól esett.Mi nem erőltettük,a 31. héttől közöttünk nem volt semmi,de megnyugtatásodra azt is leírom,hogy szülés után és azóta is jobban kívánom a szexet mint valaha,és ez köszönhető annak,hogy nem tudom hogyan vagy mint rendeződtek ott lent a dolgok,de sokkal érzékenyebb lettem,már simán megy a hüvelyi orgazmus is hamar...szóval van remény :)

Engem inkább az "zavart", hogy a növekvő hasammal egyre kényelmetlenebb volt akciózni, így el is ment a kedvem tőle. Kapott ugyan kényeztetést a párom, de kevesebb alkalommal, a szülés után azonban minden helyreállt.

Szerintem beszéld meg a férjeddel, egy normális kapcsolatban ez az átmeneti időszak nem okozhat problémát.

Nálam is ez volt :( Mikor még nem tudtuk, hogy babás vagyok, nem igen akartam szexelni, volt mikor mérges volt a párom, azt hitte szerintem, hogy van valakim vagy nem tudom :/ aztán kiderült a baba, mindjárt ràjöttünk miért nem kívàntam :D nem akartam sosem :( mikor pocakom volt szerintem nem is csinàltuk csak 1x..annyira nem kívántam, mintha számomra nem is létezett volna az, hogy szex.. Kézzel elégítettem ki a párom..

Én is féltem, de aggodalomra semmi ok. Mikor megszültem, pár nap után nagyon megkívántam :D csak még vártunk, mert véreztem és még nem telt le a 6hét..bár azóta se sokat szexelünk, de nem olyan az életünk mint a terhessêg idején :)

Nekem az első harmadban egyáltalán nem volt, utána hirtelen nagyonis, kb 24 hetes korom óta pedig egyre kevésbé. Hát van ilyen is. Sőt, nekem gyakran kellemetlen a szex. Egyszer pont egy kifejezetten fájdalmas eset után 2 nappal pont mentem dokihoz, megvizsgáltattam magam erre azt mondta semmi bajom. De hogy miért fajt akkor... még ezt is a terhessegre fogom így.

Egyszer vége lesz nyugalom! Majd újra lesz libidód. Erőltetni nem kell semmit, férjed is megerti gondolom.

Nekem az állandó rosszullétek, hányinger hányás miatt nem volt kedve, utána véreztem kicsit és nem is lehetett.

De figyelj már miért nem elégited ki máshogy? nem feltétlenül kell szex hozzá

Nekem ez annyira gàz, hogy ki kell elégìteni, ha van kedved, ha nincs, különben hiszti van. Persze nàlunk is van ilyen, és még nem is tudom terhességre fogni, de egyszerűen úgy gondolom, hogy ezt-ahogy a szexet is, akkor érdemes csinàlni, ha mindkét félnek van kedve hozzà. És azt, amihez mindenkinek kedve van. Tudom, utópia...

Tudom azt is, hogy mindenkinek vannak igényei, de muszàjból sz.pni (bocs...) az olyan, mintha erőszakot vennél sajàt magadon. Talàn még rossz érzést is tud adni, ha nagyon erőltetett.

Talàn megpróbàlhatna uralkodni magàn, vagy nemtom, én mérgemben tuti megemlìtettem volna hogy talàn szeretné-e a haverja nőjét (ez is milyen, hogy bezzeg a Mari megcsinàlja....).

Kompromisszumos megoldàst szoktunk mi bevezetni, ha nagyon nincs kedvem összebújni: masszàzsolaj és masszàzs az érintett területen. :) Erre senki nem húzza a szàjàt.