2. babánkat várjuk, de nem érzek lelkesedést, semleges érzés. Mi lehet a bajom?

Tudod talán pont most viselkedsz normálisan. Régen amikor még az asszonyok nem látták 9 D ben a magzatukat és nem tudták mikor mi fejlődik éppen akkor pont úgy éltek, mintha nem is lennének terhesek. Csinálták a napi teendőket és csak a méltóságos asszonyok ulhettek egész nap egy széken a pocakjukat símogatva. És hidd el ez nem is volt olyan rég, nyilván téged is pont ugyanúgy vàrtak, talán még uh n sem látott sosem az anyàd. És téged is biztosan nagyon szerettek, mikor közéjük érkeztél. Ne fújd fel ennyire, mert semmi baj Nincs! Ne legyen Lelkifurķád!

Szerintem is most sok más dolog lefoglal, ott a nagy gyerkőc, meg tényleg már meg van a rutin is tudod mi fog történni, már nem újdonság! Bennem az is nagyon bennem volt, hogy mi lesz utána, ha meg lesz a kicsi? Őt is úgy fogom szeretni? Mi lesz a másikkal? Hogy fogok mindkettőre ugyan úgy figyelni? Mennyire lesz féltékeny a nagyobb, milyen lesz neki lelkileg....! A fiammal én sem dolgoztam már 3. hónaptól,mindent nagyon vártam, a lányommal pont az ellenkezője volt, 7 hónapig dolgoztam elég megterhelő munkát, a vizsgálatok csak rutinszerűen megtörténtek! Persze közben én is agyaltam, hogy ez normális-e? Mi lesz, ha nem is fogom annyira szeretni a másodikat?! Aztán mikor megszületett, minden rendben volt, első látásra beleszerettem!:) A nagyobbal is minden rendben volt, nem mondom először azért volt féltékenység, meg elhanyagoltság érzés, de egy-két hónap alatt rendeződött minden!:) MOst a harmadikat várom és hasonló a szitu, bár most még a kicsivel itthon vagyok 22 hónapos és még jobban lefoglalja minden időmet és energiámat! De biztos vagyok benne, ha megszületik a harmadik babuci Őt is imádni fogjuk! :) Szóval szerintem fel a fejjel minden rendben lesz, ha a karodban fogod tartani! :)

Én az elsőt várom a jövő hétre, de még nekem is volt ilyen érzésem és akkor mindig lelkiismeret-furdalásom volt, hogy miért van ez. De amikor Uh-ra mentem, akkor mindig annyira fellelkesedtem, hogy láthatom. Szerintem ez az érzelmi hullámvölgy teljesen normális....nálam a 20-30. hét közötti időszak pont egy ilyen holtpont volt, amikor semmi új nem történik. Előtte vártam a mozgás beindulását, utána az újabb 3D képet de közben meg csak a napi rutin maradt. Meg fog jönni a boldogság-érzés, csak nem egyenletes! Én már alig várom, hogy láthassam és foghassam végre!