21 évesen majdnem minden nap azon jár a fejem, hogy mi lenne, ha terhes lennék, babám lenne. Hogy szüntessem meg?
Majdnem 3 éve vagyok együtt a párommal (24). Még szüleimmel élek, párom még rosszabb helyzetben van, félévkor végzi el a főiskolát, most munkát keres, lesz is neki, de csak ideiglenes, mellette alkalmi munkái vannak.Én még tanulok, utolsó évem. (okj) Mi jól kijövünk az tény és való, és nem is állítom, hogy ilyen körülmények között fel tudnánk nevelni egy gyereket. Engem is zavar, hogy ennyire akarok, várom, hogy teljen az idő, elvégezzem a sulit, dolgozzak pár évet, párom is, albérletünk legyen (már ez is haladás lenne.) És a sok várakozásba, már beleőrülök. Próbálom elütni az időt, tanulok, barátnőimmel vagyok. Van kutyám is, kivel törődhetek. Még szinte semmit nem éltem, mármint bulizni nem nagyon járok, nem is preferálom, nem vagyok kimozdulós fajta.
Na mindegy, a lényeg, hogy elegem van, nem tudom kizárni a fejemből...sokszor nézem ezt az oldalt, hogy ki mikor vállal gyereket, irigykedek is sokszor, hogy másoknak meg van az az anyagi helyzet hozzá.
Ideálisnak olyan 26-28 éves kormomban szeretnék, csak most itt a probléma, hogy már most gondolkozok, pedig nem kéne még.
Nem szeretnék ilyen fiatalon, ilyen körülmények között gyereket vállalni, de még is ezen jár az agyam.
Valaki hasonló helyzetben volt már? Le tudtad küzdeni?
Nem akarok még 5-6 évig ezen agyalni!!
Esküvőt is korainak tartom, hisz nincs miből :)
Amúgy én így is érzek, hogy most nem is tudnék gyereket nevelni, nem nagyon volt alkalmam kitapasztalni semmit ezzel kapcsolatban, ezért is tartom meggondolatlanságnak, na de a gondolatot akkor sem tudom kiirtani a a fejemből.
Én nagyon örülök, hogy egy ilyen társat találtam magam mellé :) Nehéz lehetett. Hány év után lett gyereketek? :)
Ha találok olyat, hogy csak pár óra, akkor megyek :D
Csak ne hogy jó gyerek legyen és csak még jobban akarjak :D
Csak az a baj, hogy én már 1 éve így vagyok ezzel a gondolattal, nem tudom, hogy el múlna-e :(
Gyerek hisztit még legtündéribb is produkál.
Ne olvass ilyeneket, tanulj keres állást azon járjon az eszed hogy teremtsd meg a jövődet.
28 évesen ismerkedtünk meg, akkor volt a párom 30. Fél év után összeköltöztünk, egy évvel később tartottunk egy szerény esküvőt. És máris jöhetett volna a baba is, ha velünk marad. Évekig vártam a családalapításra és amikor eljött volna ez a pillanat, akkor elvetéltem. Azután majdnem egy teljes évig próbálkoztunk, hogy újra terhes maradjak. Most babát várok és remélem ezúttal minden rendben lesz. Majdnem 32 leszek, mire megszületik. Nem így terveztem. Én már 25 évesen is szültem volna, de hát nem úgy alakult. Nehéz volt persze. A párkeresés időszaka is, a baba elveszítése is, az új babára várás is, de bizonyára miondennek megvolt a miértje.
Én azt mondom, hogy próbáld magad lefoglalni, racionalizálni a lehetőségeidet, örülni annak, ami éppen adott, mert ha nem, akkor ez a vágy majd egyre jobban felőröl.
Azon is jár bőven, főleg, mivel barátom most keres, előre izgulok, nehéz állást találni :(
Tanulok is, mint írtam. Szeretnék nyelvvizsgát.
De nem minden időmet tölti ki, ez van.
Köszönöm 8-as! :)
A pillanatnak mindig örülök, csak néha-néha akadnak magányos napok :)
Valahogy meg kell tiltanom magamnak, hogy gondoljak erre, tényleg borzalmas. 1 hétig sikerül is. Próbálkozom majd, az biztos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!