A terhessége (i) d alatt mi volt a legrosszabb, és mi volt a legjobb?
A legrosszabb: a kedélyvaltozasok, nagyon érzékeny voltam
A legjobb: az elso ultrahang, amikor 6 hetesen meghallottam a kis szivét verni..A doki velem egyutt sirt, annyira elérzékenyult o is ;)
Es Nektek? :)
A legrosszabb: amikor 5 hetesen erősen elkezdtem vérezni, és azt hittem, hogy elment a babám. Ráadásul 4 napos ünnepi hétvége előtti este volt. Senkinek nem kívánom azt az utat a nőgyógyászati ügyeletre, majd utána a napokat, amikor félóránként néztem fektemben, hogy vérzem-e még, és még csak egy terhességi tesztem se volt a házban.
A legjobb: amikor 12 hetesen először megláttam őt emberi formájában. Döbbenetesen kifejlett volt már ekkor, keze-lába járt, ficánkolt. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ennyire "kész" baba lesz. :-)
25h km
A legjobb: apával nézni Őt az UH-n, plusz a szülés, de az már nem oda számít. :)
Legrosszabb: 8 hónapnyi, napi 24 órás kínzó gyomorégés.
Az első és a 3. terhességemnél legjobb a pozitív teszt látványa volt, a legrosszabb pedig az, amikor megtudtam, hogy elvetéltem :(
Leges-legrosszabb 9 hetesen vérzés. Doki sehol. Ügyelet.
A többi bagatell: gyomorsav nyári 42 fok, és az hogy nem láttam a lábaimat (mármint nem a látvány miatt, szó szerint nem láttam, hová lépek :) akkorák voltak
A legjobb nekem is a szívhang. 8 hetesen derült ki.. miután úgy tudtam, sose lesz gyerekem...(és mivel vén vagyok mint az országút, a doki daganatra gondolt, mint később elmondta.)
A legjobb: mikor kiderült ikreket várok, a 18.héten pedig kiderült 2kislány. Mindketten lányokat szerettünk volna.
A legrosszabb: sokat híztam(35kg), a 26.héttől pedig iszonyatos módon elkezdtem vizesedni, a 33.héttől már mindenem bedegadt és rettenetesen fájt a lában akkor is ha álltam és akkor is ha feküdtem. Sehogy nem volt jó!
A legjobb: pozitív teszt, az uh-ok, a pocakom növekedése, amikor meghallottam az első szív dobbanásokat :) és amikor már a kezemben foghattam a kis csöppséget.
A legrosszabbak: 35 hetesen eszméletlen módon kezdtem vizesedni, a lábaim hatalmasra dagadtak, a szülésig kb. 10 kilót "híztam" a víz miatt, be is csíkosodtam:( és a szülés előtti napokban a pokoli gyomorégés, hiába szedtem rennie-t, kb. félórát használt utána kezdte elölről.
legrosszabb: 17 hétig nap 24 órás reggeli rosszullét nagyon le is fogytam
legjobb: 7 hetesen meghallottam, hogy dobog a szíve, bőgtem mint egy gyerek
tervezett baba és rögtön sikerült :)
Legjobb: uh-okon látni, ahogy fejlődik, megtudni a nemét, látni hogy ásít, érezni, ahogy mozog. Szinte az egész terhességem problémamentes volt.
Legrosszabb: végefelé légszomj és mikor már sehogy sem tudtam aludni, hanyatt fuldokoltam, oldalt folyton fájtak a csontjaim, sűrű vizelési inger, nem tudok lehajolni bekötni a cipőm, futni, ugrálni... gyerekes dolgok, de hiányoztak... menni is nehezemre esett már a végén. Kb ennyi.
A legjobb: szinte az egész terhesség, de mikor éreztem mozogni, az felemelő volt.
A legrosszabb: Az utolsó 2 hónapban a vizesedés, és a szex mentesség, nem azért mert nem lehetett, hanem a párom nem érzett rá kedvet.
Legrosszabb: amikor 6 hetesen utrogestan golyót nyomkodva fel észre vettem, hogy nyitva a méhszáj... aztán amikor 9 hetesen mondta az orvos, hogy úgy néz ki elhalt a terhesség, mert nem találtuk hüvelyi uh-val a babát, se a szívahngot, se semmit
Legjobb: amikor kiderült, hogy a 9. heti uh vaklárma volt, és amikor először megrúgott
21 hetes kismami
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!