örökli, vagy beleivódik, vagy mentesül a baba attól, hogy én folyamatosan idegeskedem?
engem az egész életben sokkol, pánikba ejt minden nehézség, de szinte vonzom is a bajokat, nincsenek nyugodt pillanataim, az idegesség/frusztráltság/kétségbeesés érzés az egész életem minden pillanatát minden téren (magán, munkahelyi, rokoni, baráti, stb)átszövik.
- ha ezek gének, és ilyennek születtem, a gyerek örökölheti? (mert hallottam egy olyan apáról, aki betegesen féltékeny és annak a gyereke is az lett felnőve, de pedig korán elváltak és csak anyuka nevelte)
- valamint úgy tudom az anya hanglejtése, hangformázása már ilyenkor tudatosul a babában és vésődik eszébe tanulási folyamatként. akkor ha nem is örökli, akkor ez az "idegzsába" bele vésődhet?
- vagy van esélyem, hogy egy nyugodt baba lesz belőle?
válasza:Nem tudom, létezik-e ilyen vizsgálat, hogy az idegeskedés genetikai eredetű-e. De ha igen, akkor sem biztos, hogy a te természeted örökli a gyermeked, mert ugye hasonlíthat jobban apára, nagyszülőkre, nagybácsikra/nénikre is.
Másfelől pedig a genetikán túl nagy szerepe lesz, hogy milyen viselkedésmintákat, félelmeket adsz át, pl. mennyire bátorítod a csúszdán vagy engeded-e kutyát simogatni... stb. (magzati korban szerintem max. az azonosításod tanulja meg a hangodból).
Harmadik tényező pedig a saját tapasztalatai, amik megerősíthetik, de sokszor felül is írhatják a szülői példákat (a genetikát kevésbé).
Egy biztos: teljesen egyedi, saját személyisége lesz. Majd megtanuljátok egymást szép fokozatosan, és lehet, hogy az anyaság téged is meglepően meg fog erősíteni.
köszi a reményt :)
a gyereknek lehet akkor minden jól alakul majd, remélem is hogy totál független személyiség lesz tőlem
nálam kétlem hogy javulna bármi, mert ahogy elnézem az elmúlt évtizedeim, nálam a tendencia bajokban csak fokozódik, de úgy értve, hogy azok minőségében, korábban vért izzadva ugyan, de megoldottam mindent, de már nem megy (hivatalokkal van baj, rendőrséggel, nemzetközileg is, ezekhez már nincs elég "karom" nincs pénz, nincs ismerettség, nincs tudás, nincs segítség.)
szóval pont rossz irányba fokozódik minden nálam.
köszi a linket :)
így olvasva, ha idegeskedem is, amit viszont a baba felé közvetítek az csak pozitív.
ok volt egy eset, hogy lefáradtam attól, hogy nyomja a bordáim és érdekes, az el is múlt másnaptól. tehát tényleg lehetséges hogy van kommunikáció. vagy ilyesmi.
az elszakadásra még nem is gondoltam, hogy készülni kell lelkileg.
az szomorú valahol
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!