Nem várt baba a láthatáron, mitévők legyünk?!

Olvasgatva a hozzászólásokat, meg kell, hogy mondjam van amivel egyetértek van amivel nem, pozitívval és negatívval egyaránt. Nem szeretném nagyon elhúzni ezért nem is részletezem.

Úgy tudom, hogy lehet halasztani az egyetemeken. Szerintem a párodnak mindenképpen ezt kellene tenni. Mondanám, hogy te is beállhatnál valamilyen munkába, de nem teszem, mert nagyon jól tudom, hogy semmi esély nincsen rá mert én is minden pillanatban nézelődöm, küldöm az önéletrajzom ha akad valami, de soha nem sikerül semmi.

Lenne egy kérdésem, hogy az albérletre feltétlenül szükség van? Mert ha felmondanátok és a párod szülei költöznétek akkor már könnyebb és egyszerűbb lenne.

Egyrészről sajnállak titeket, másrészről viszont nem. Hiszen az állam támogatja a felsőoktatásban tanulók gyermekvállalását. Ez azért elszomorító, de hagyjuk is nem szeretnék ebbe belefolyni.

Egy gyerek/baba valóban nem olcsó, de millió meg egy módon lehet spórolni. Mikor megszületik a kicsi akkor jár majd némi támogatás is. Nem sok de az is valami.

Szia!

Úgy látom, már döntöttetek, de azért írok Nektek.

Stabil kapcsolatba és viszonylagos-bár nem túl rózság-anyagiak közé születne ez a baba. Látszik a soraidon, hogy már most szereted. Nyilván így be is láttátok, hogy óriási lelki teherrel járna, ha a haláláról döntenétek. Titeket is megviselne, és valószínűleg a kapcsolatotoknak is annyi.

De mivel meghoztátok már a döntést, írok én is pár tanácsot: talán hallottad a hírekből, hogy bevezetik a GYED extrát, ez pont a hozzád hasonlóknak jár. A kormány is belátta, hogy a születési rátát segítheti az, ha valaki úgy vállal gyereket, hogy még tanul, és utána viszont már biztosabban tud dolgozni, mert megvan legalább egy gyerek. Nekem ilyen még nem volt, és bizony a GYED többet jelent a GYESnél... Használjátok ki, titeket támogat. Ez is felelős gyerekvállalás, és segíti az önálló életetek elkezdését.

Orvosok közül talán tudsz olyat keresni, aki nem végez abortuszt. Esetleg elmondhatod neki, hogy ti gondolkodtatok rajta az anyagiak miatt, de mégis megtartottátok, hiszen a babátok. Hátha jó szívvel lenne felétek, és tud majd segíteni, ha bármi lesz. (Ha nem is szüleszt fogadottként, de legalább ad pár tanácsot, mire kell figyelni az adott kórházban stb).

Azt már írták, hogy babacuccokat elég olcsón lehet beszerezni. Én azt írom mellé, hogy próbálj meg felkészülni a szoptatásra, addig nyaggasd majd a csecsemősöket, amíg a babával együtt meg nem tanuljátok (azért a legtöbb babának megy magától, de nem mindenkinek), mert ugye ezen is sokat lehet spórolni. Van még olyan, hogy mosható pelenka, én használtam, nagyon szuper, és tízezreket lehet velük megtakarítani. Hogy képbe kerülj, keress rá a neten, vaterán pl. bumgenius, totsbots, pop-in stb. Ha kell, priviben küldök majd róla infókat, tapasztalatokat.

Sok türelmet, jó egészséget kívánok!

Én vagyok az első válaszoló, mielőtt leugattok valakit, legalább a százalékot nézzétek meg.

Bunkó vagyok és lekezelő, úgy látszik, de engem őszintén felháborított, hogy a kérdező segítő szavakat, ajnározást vár, amiért képtelen volt védekezni, és ezért vagy abortuszra megy vagy szül egy gyereket a nagy semmibe.

Nem összeegyeztethető az óráiddal a munka, kérdező? Képzeld, lehet dolgozni éjszaka, én az egyetem alatt végig 12 óráztam és mégis elvégeztem, pedig még csak nem is bölcsészkaros voltam.

Minden anyagi háttér nélkül összeköltözöl a pároddal, dolgozni nem vagy hajlandó, hadd tartson a párod meg az apja. Ráadásul mindezek mellett még a védekezéshez is süket vagy.

Más nyakába gyereket szülni végül is a legkönnyebb. A szüleid meg hadd osszák majd rád, hogy milyen agyatlan vagy, ha már úgyis ők fogják valamilyen szinten felnevelni a gyereked.

Nem lesz könnyű, de lehetetlen sem. Felnőtt emberek vagytok, és erősek is. Az egyetemen halasztasz, 2 passzív féléved is lehet, ha kell. Majd a babát 1 évesen bölcsibe adod, mellette dolgozol valamit és befejezed a suli estin, vagy levelezőn, ha nappalin nem megy.

Ne az egészségügyi következményektől félj, hanem a lelkiektől. Szüleiddel pedig nyugodtan beszélj, először bizonyára sokkot kapnak, aztán meg a fejükhöz, miként segítsetek benneteket. A kisbabátok az ő unokájuk.

A babára családi adókedvezmény, GYes, családi pótlék és jogosultságtól függően rendszeres gyermekvédelmi támogatás jár. Hidd el, ennyiből az ellátása fedezhető, ha ügyesek vagytok és nem ragaszkodtok a legújabb divathoz.

Én is 22 évesen, egyetemistaként szültem az elsőt, igaz házasságban, de még nem terveztük, azóta pedig lett még 2. A pénz az életünkben a legkevesebb (szó szerint), de lediplomáztam, van fix állásom és boldogok vagyunk. Ők a mindeneink. Csak bátran!!!

Szia!

Először is gratulálok a babátokhoz :)

Ha nem gond, leírnám a történetem.

15 éves (magyar:))lány vagyok, barátom 20 éves, szeptembertől dolgozik, és lakik nálunk. Egyébként eddig anyámmal éltem. Áprilisban tudtam meg, hogy terhes vagyok (11 hetes terhesen,tudom ez nagyon későn van, de abszolut semmi jel nem volt). 18év alatt ugye még csinálnak abortuszt 18.hétig. Szó szerint mindenki erre "biztatott", ki-ki a maga módján. Apám fenyegetett, hogy lejön Győrből, kiköt a radiátorhoz és eltöri rajta a gerincem. Anyám azt mondta, ha én el nem vetetem, majd ő kiveri belőlem... hadd ne soroljam. Maga az elv, hogy mindenki az abortuszt látta a legjobbnak, érthető... de mégsem ez alapján döntöttem, képtelen lettem volna elvetetni... egyedül barátom támogatott. 5 hétig 24/7 lelkiterror, ahogy hazaértem(iskolából, ahol titkolnom kellett), minden nap ugyanaz a mese, ordítozás estig. Kétszer rángatott el anyám családvédelmishez, kétszer írtam alá a beleegyezőt, kétszer telefonáltam a kórházba, hogy lemondjam a műtétet. Már-már az öngyilkosságot tervezgettem. Konkrétan kényszerítettek, egy olyan dologra, ami teljes mértékben eltér az elveimtől. Én beláttam mindvégig, hogy csak nekem akarnak jót, de tudtam, hogy én nem fogom megbánni a döntésemet.

Mindezeket azért írtam le, mert téged is sok külső tényező befolyásol, és talán sokan ellenzik a babát... ha a szüleid/tek rossz véleménnyel lesznek, értsd meg, hogy nekik ez hirtelen van, idő kell hogy feldolgozzák, talán azt látják csak, hogy épp "az életeteket rontjátok el". Nekem most 5 hetes a pici fiam, mellette levelezőn csinálom új iskolában a 10.-et és úgy érzem, jól haladok :) mostanra mindenki elfogadta a döntésemet, és imádják a picit:) még az is támogat, aki azt mondta, ne számítsak rá ezután. Én nem ismerem a te családod, de valószínűleg ha megvan a baba, onnantól eszükbe se fog jutni, hogy rossz döntést hoztál! Mindenesetre adni kell mások véleményére, de mindenképp a sajátod alapján dönts...

Minden jót nektek:)

Isten áldjon meg Benneteket!

Sok boldogságot!