Mit tegyek? Valaki kérem segítsen!

Második gyermekem várom és még ilyenbe sosem volt részem.41+2 napos terhes vagyok,és már jó pár napja,hogy esténként és hajnalban nagyon erős derék fájásom van.Azonban fájásaim nincsenek.Csütörtökön kell befeküdnöm lehet indítanak,de nem biztos.Én nagyon szeretném ha spontán indulna be,mindent megpróbáltam amit lehetett.Séta,fűszeres étel,szex,sok mozgás...de semmi eredménye nem lett.A pici nagyon jól érzi magát bent.Első gyermekemmel se volt semmi előjele aggódtam is,hisz már megvolt az idő,hogy mikor kell befeküdnöm.De beindult úgy,hogy csak egy napot husztam rá.Sokan azt mondják,hogy a lányok előbb kibújnak mint a fiúk.És most fiút várok,sokat stresszelek,és aggódok,hogy mi lesz.Éjszakákat forgolódok és nem csak azért mert már nehéz hanem mert lelkiekbe magamat okolom.Nem tudom miért nem akar beindulni a szülés.Az első terhességemmel nagyon boldog voltam,nagyon vártam,és sokat tudtam foglalkozni vele.De most,hogy másodszor várok gyermeket a másfél éves gyermekemtől nem jutott annyi időm arra,hogy annyit foglalkozzak a terhességemmel.Eleinte nem is tudtam elfogadni,hogy újra gyermeket várok kellett idő még feldolgozzam,és megszeressem.Sokat okolom magam,de tudom változtatni már nem tudok rajta.De vissza térve már kétségbe vagyok esve,és rettegek,hogy hiába reménykedem de nem fog beindulni.Nehéz is,hisz nem tudom kivel ezt megosztani mert a családom úgy gondolja,hogy a természet majd tudja,hogy mikor jött el az ideje.Csak,hogy én hiába szeretnék várni félek,hogy az orvosok ezt nem értik meg.Már Hétfőn bekellet volna feküdjek,de nem akartam és nem csak azért mert itt hol nyugodtabb vagyok,és mert reménykedve kelek és fekszek le,hogy beindul a szülés hanem azért is mert nem tudom megoldani a kislányom elhelyezését.Senkinek se mondtam még el,de félek,hogy az orvosok ezért nem úgy látnak majd el és nem úgy fognak velem bánni ahogy azt szokták.Nem is tudom mért én vagyok ilyen helyzetben..félek..És már ketyeg az óra,hisz mindjárt ide ér csütörtök..Szerintetek mit tegyek?Valaki már volt hasonló helyzetben?Aki volt az,hogy dolgozta fel?

Már túl szeretnék lenni rajta,és kezemben tartani.És tudni,hogy egészséges.Ettől is félek mert első gyermekemet orvosokhoz hordom,de ez másik téma...