Kinek nehéz még a tünetmentes időszak?

Ne aggódj, szerintem a legtöbb kismamának ez a "legrosszabb" időszak. :D Az első babámat sajnos elveszítettem, így amíg nem mozgott a baba tiszta ideg voltam. Nekem rosszulléteim sem igen voltak, de a rosszullétekre sem tudtam adni, mert az első babámmal folyamatosan rosszul voltam, a másodikkal aki jelenleg is a pocakomban lakik és 32 hetes vele pedig 4-5 olyan nap volt mikor rosszul voltam, amúgy semmi de semmi tünetem nem volt. Vannak mérföld kövek amiket vár az ember és szép lassan eljut a végére. :D Először vártam, hogy végre legyen szíve 6 hetesen , utána vártam, hogy legyünk túl a bűvös 12. héten, utána vártam a 16 hetes AFP és a 20. hetes genetikai vizsgálatot, amikor ezeken is minden rendben volt addigra 19 hetesen már mozogni is kezdett. Aztán szépen lassan egyre erősebben mozgott. Most a 30. hetet vártam, hogy töltse be mert akkor már igazán "nagyfiúnak" fog majd számítani, most pedig a 35. hetet várom, hogy beinduljon a hetekénti uh és ctg. aztán pedig végre a 40. héten megszülessen a baba. Az ember végig aggódik, és mindig azt hiszi ha eléri ezeket a mérföldköveket akkor majd jobb lesz, de nem lesz jobb, mert folyton lesz min aggódni. Kitartás, és hidd el egészen biztosan nincs baj a babáddal, ha baj lenne éreznéd és tüneteid is lenne (erős görcs, vérzés stb.) Élvezzed a terhességedet, élvezzed amíg még nincs nagy pocakod, élvezd ki szabadságod utolsó hónapjait, mert utána jó ideig nem lesz időd magadra. :D Kitartást és felejtsd el a rossz gondolatokat, jól van a baba és hidd el ma holnap már ficánkolni fog olyan gyorsan el repül az idő.

Ugyanígy vagyok én is, 9. hétben vagyok és alig várom a következő ultrahangot,hogy megnyugtassanak jól van. :) Veled érzek és jó volt olvasni a többiek hozzászólását,kicsit segít,hogy nincs egyedül az ember.