Voltam orvosnál, aki megállapította, hogy 4-5 hetes vagyok, de közölte, hogy méhen kívüli terhes vagyok. Ez nagy probléma? Tényleg el kell vetetnem a babát?

Szia!

Csak az orvosod mondta vagy UH-val be is lette bizonyítva mert a méhen kivüli terhességet tapintással nem lehet megállapítani.

A várandósság természetes folyamat, s többnyire gond nélkül járjuk végig a kilenc hónap állomásait.A magzat nevelgetése, védelme és kihordása érdekében a női szervezetnek minden ízében alkalmazkodnia kell az új helyzethez, hihetetlen változásokon megy keresztül rövid hetek alatt. Ez néha nem megy zökkenőmentesen: kisebb-nagyobb gondok adódnak, némelyik csak átmeneti kényelmetlenséget okoz, mások veszélybe sodorhatják az anya vagy a magzat épségét.

Méhen kívüli terhességre gondolni kell, ha a fogamzásképes korban levõ nõ szokott vérzése elmarad, és ha a korai terhesség jelei mutatkoznak, de vannak aggasztó tünetek. Ilyen lehet a pecsételõ vérzés és a görcsölés, különösen elmaradt menstruáció esetén. A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Emlõfeszülés, enyhe hányinger, hányás jelentkezik és kimarad a menstruáció. Ám ha a kimaradt menzesz után barnás vérzés kezdõdik, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez lehet az elsõ jele a méhen kívüli terhességnek vagy a kezdõdõ vetélésnek. A méhen kívüli terhesség jele lehet ezenkívül a hasi fájdalom, húzó jellegû deréktáji fájdalom, végbélfájdalom, vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés.

Az első panaszok a menstruáció elmaradása után kettő-négy héttel jelentkeznek. Általában egyre fokozódó, jelentős vagy változó erősségű alhasi fájdalmat érez a beteg, miközben elesett, sápadt és vérszegény. Ezzel egy időben, vagy nem sokra rá barnás, kávézacc-szerű vérzés indul a méhből. Előfordulhat, hogy az embrió magától elhal, majd felszívódik. A beágyazódás helyén erőteljes szövetroncsolódás és erős vérzés léphet fel, ezért az orvosok mindig úgy tekintenek a méhen kívüli terhességre, mint az életet veszélyeztető állapotra.

A méhen kívüli terhesség leggyakoribb helye a petevezeték.

Az embrió a későbbiekben a hasűri nyíláson át kilökődik a hasüreg felé. Előfordul, hogy ez nem történik meg, hanem az embrió növekedése során szétrepeszti a méhkürtöt. A petefészekben sokkal ritkábban tapad meg a terhesség, de ez mindig a petezsák szétrepedésével, erős és gyors vérveszteséggel jár.

A hasűri terhesség rendkívül ritka, ilyenkor a pete bárhol, például a bélen, a méh külső felszínén vagy a hashártyán is megtapadhat. A méhen kívüli terhesség megállapítására a legegyszerűbb módszer a vizelet terhességihormon-szintjének vizsgálata, és az adatok összevetése az ultrahangvizsgálat képével. Bizonytalan diagnózis esetén további vizsgálatokra van szükség. Ha korán észreveszik a problémát, gyógyszeres, vagy kis műtéti eljárással mentik meg a beteget. Ha a folyamat már előrehaladott, nagy hasi műtétet végeznek. Ez többnyire nem akadálya a későbbi terhesség kihordásának.

Ha a petevezetõben megtelepedett magzat még korai stádiumban elhal, akkor nem károsítja a vezetéket, de tovább növekedve megrepesztheti annak falát, ami vérzést okoz. Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomászuhanás és sokkszerû állapot alakulhat ki. Szülészeti vagy sebészeti osztályon gyakran csak gyors orvosi mûtéti beavatkozás mentheti meg az életét. A méhen kívüli terhesség kezelése minden esetben a mûtéti úton történõ eltávolítás.

Normál esetben a megtermékenyítés a petevezeték külsõ harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik. A vándorlás során – mely 3-4 napig tart – a petét körbeveszi egy köpenyszerû réteg, mely ez idõ alatt megakadályozza a beágyazódást. Ha ez idõ alatt a megtermékenyített pete nem jut be a méh üregébe, akkor azon kívül tapad meg, és ott indul fejlõdésnek az embrió.

De mi is okzohatja a méhen kívüli terhességet?

- Fejletlen belsõ nemi szervek, a petevezeték vékony, hosszú és lassú a mozgása.

- Elõzetesen lezajlott gyulladások, melyek következtében a méhkürt hegesedik, belsõ felszíne egyenetlenné válik, összenövések figyelhetõk meg.

- Petefészekciszták, valamint a méhkürtnek a méhbe való beszájadzásánál elhelyezkedõ miómák (a méh jóindulatú izomdaganatai).

- Méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, melyek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe – hiszen így teljesítik fogamzásgátló feladatukat –, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg. Tehát a köztudatban „spirál” néven szereplõ fogamzásgátló eszközök mellett kismértékben emelkedhet a méhen kívüli terhességek száma.

Szerencsére az ilyen rendellenesség nagyon ritkán következik be, kb. az összes terhesség kevesebb, mint egy százalékánál fordul elõ.