Ti hogyan élitek meg a hízást és a hirtelen alakváltozást? Ugyanis én nem viselem jól.

Szerinem 10-ből 9 kismamánál előfordulnak ilyen gondolatok. Nálamis, ráadásul én már attól rosszul voltam, h 10 kiló plusszal kezdtem. Mondjuk én a 25. héten tartottam 5.5 kilónál, de ugya az a 10 plussz...

Ne aggódj, egyél nyugodtan, csak figyelj, hogy mit és mennyit. A rinyálós napok pedig nem fognak eltűnni..ha nem a hízás miatt hát más miatt...ez a férfiak dolga, hogy elviseljék. :-)

Amúgy meg valaki egyébként is hízékonyabb sajnos, valaki meg szerencsés alkat. Ha nem vagy mértéktelen teljesen felesleges emészteni magad, az sem jobb, ha sanyargatod magad meg a babát.

Hát én is kétségbeestem az elején... 12.hétig sikerült 6 kg-t felszednem (170 cm/57 kg-ról indultam). Állandóan ettem, nem volt se hányinger, se hányás, csak a farkasétvágy. Borzasztónak láttam magam!

Aztán, mikor elkezdett kerekedni a pocim, már nem bántam. Mostmár inkább büszke vagyok, és nem foglalkozom a kilókkal. Az is sokat segített, amikor elkezdtem érezni a mozgását, olyan édes, ha odateszem a kezem egy pontra a pocimon, valamilyét odateszi a tenyerembe.

Ezek a kilók pedig (legalábbis a nagy részük) eltűnik szüléskor, és szoptatás alatt.

Nagyon sok boldogságot Nektek!

34 hetes kismama +14 kilóval.

Az én fejemben is sokat forgott ez a gondolat. Az első gyermekemnél 18 kg-ot híztam ( 170cm / 50 Kg-ról indultam ), szülés után 8 kg azonnal lement másnapra a baba 3300 gr-al született. Aztán szépen lassan lement 56 kg-ig. Tovább nem ( mondjuk nem fogyóztam ) Az alakomnak nem a hízás ártott, hanem inkább megváltozott. 7 hete született meg a második kisfiam, a terhességgel felszedtem újra 16 kg-ot, és ebből már 15 kg le is ment spontán. Az alakom mégsem a régi. A csípőm megváltozott egyetlen régi nadrág se jön fel rám, pedig már nincs súlyfeleslegem, mégis másmilyen a testem. De engem ez sose zavart. Most 170 cm és 57 kg vagyok, a testem már nem lányos hanem anyás, de se nem molett, se nem kövér, csak a srtuktúrája más.

A terhességeim alatt a végére igen órmótlan lettem, sokmindenben segítségre szorultam, óriási hasam miatt a férjem vágta a körmömet a lábamon, segített bekötni a cipőmet ( már amíg rámjött mert az utolsó két hónapban az ödémától a cipő se jött fel ), a hosszú hajamat is segített megmosni, sőt a 9-dik hónapban segítséggel tudtam csak kiszállni a kocsiból, a fürdőkádból. De ez így természetes, és van két gyönyörű gyermekem a részeim, a testem, óvta, védte, táplálta, növesztette őket és hogy eközben megváltozott............ez az élet gyönyörűsége és rendje.

Lazíts, élvezd ki a babavárás boldog pillanait, élvezd a kismamaságot, olyan rövid időszak ez egy nő életében, a kalóriák számolgatása elpusztítja ezt a csodálatos érzést, egy új életet adni, csak mi NŐK vagyunk képesek.

Szia!

Szörnyű, ahogy változik a testem. Nem is a tulsuly, mert az lemegy, - remélem - de a csípőm már 15 cm-t szélesedett, és vele együtt mindenem, már alig kapok valamit magamra, pedig 25 hetes vagyok.

És ráadásul azok a cseprő dolgok, mint hajzsírosodás, pattanásos bőr, izzadás, stb.

Nehezen viselem, és szerintem nagyon kevesen vannak, akiket nem érdekelnek ezek a dolgok, csak nincs mit tenni, el kell viselni.