Elsőbabások! Nem furcsa élmény, hogy egyre nagyobb a pocitok?

Szia! :D

Ez jó! :D

Fura, fura és igen én sem voltam vékonyka előtte sem, és 23 hetesen még nem is volt ekkora pocim. :D

De így 26 héttel már érzem, hogy kezd azért nehezedni a kisasszony. Már a mozgás sem olyan könnyű (értem itt az ágyból felkelős szitut). Imádom mikor (szerintem) szaltózik a pocakomban.. :D Nekem már most leszakad a hátam, de ez gondolom alkatonként változik.. :)

Novemberi baba lesz? :)

Amúgy igen!!! Imádom a pocakom, és a kis pocaklakómat is! <3 :)

Boldog babavárást!

Sziaaa :)

Én még csak 16 hetes vagyok, de azért már eléggé kigömbölyödök , most kezdett nagyon növögetni... Jó, hogy már idegenek is észreveszik, és én is nagyon élvezem, szeretem ha látszik... Ugyanerre gondoltam ma, a nődokinál várva, ahol egy nagyon pocakos kismami szenvedett, hogy ez csak most ilyen élvezetes, az utolsó hetek nehezebben telnek majd. Szép állapot az biztos, és az egész világ kedvesebb hozzád :D

Én mindkétszer imádtam a pocakom, igaz a 30. héttől kábé már sehogy sem volt jó. Nekem 3 fokozatban nőtt mindig, először a puffadás az elején, utána kis gömbölyded úgy a 25. hétig, aztán utána hatttttalmas...a végén meg ugye leszállt, na akkor rettenetesen durván néztem ki, mert szemből nem is tűnt nagynak, de egyszer véletlenül megláttam magam oldalról...mintha valaki odaragasztott volna egy kosárlabdát a micsodám fölé, medicinlabda súlyban.

Egyébként meg a felétől én mindig úgy éreztem, mintha mindig is ott lett volna a poci, imádtam ahogy mozog a baba, jó volt, nagyon szerettem terhesnek lenni.

Sziasztok!

Fuh, hát én mindig is az a csaj voltam, aki meg volt akadva, ha egy deka is feljött rám; "Úristen, milyen kövér vagyok!!!" Pedig nem, olyan pont jó, senem kövér senem deszka.

Terhes lettem, jaj hát kellett egy kis idő, hogy felfogjam, hogy a baba miatt hízok, meg nő a pocim. Ha csúnya, ha nem csúnya én eleinte utáltam terhesnek lenni, már 12 hetesen azt vártam mikor lesz vége ennek a borzadalomnak, pedig akkor még semmi sem látszódott, meg rosszul is voltam vele eleinte, fogytam is.

Mikor a 20. héten megmozdult akkor teljesen megváltoztam. Sztem akkor tudatosult bennem, hogy nekem babóm lesz, egy kis élet van a pocimban.

Most imádom, egyszerűen nem szeretném, hogy vége legyen! Már most hatalmas a pocakom,kezd leszállni, meg egyre nehezebb...

Belegondoltatok már abba, hogy a nagyhasatok eltűnik, és már nem lesz benne semmi??? Nekem ez olyan fura, szinte mintha majd nem is én lennék, nem akarom! :)

34 hkm

23 hetes leszek pénteken. Nagyon szeretem ezt az állapotot. És imádom "düllesztgetni" a hasam, hogy minél jobban látszódjon. Bár erre egyre kevésbé lesz már szükség... :)

Imádom, amikor mocorog, annyira jó érzés. Akár minden évben is lennék kismama... :)

én nagyon szeretem a pocakom, annak ellenére hogy amúgy mindig kivoltam én is ha már 1 kgot híztam...:)

már belegondoltam én is hogy milyen lesz ha már nem lesz itt..akármilyen kényelmetlen néha, nekem édes teher, és nagyon szeretek várandós lenni!!:)

én szent imrében szülök.

pár fotó:

ezek kb 1-2 hetesek:

[link]

[link]

[link]

ez pár napos:

[link]

Szia!

Bocsi hogy egész most írok!30 hetes vagyok és igen furcsa,mivel első baba és nem vagyok tapasztalt!De már nagyon szeretem az én pocaklakómat és várom hogy jöjjön és a karomban tartsam!!!Minden pillanatát élvezem a várandóságnak és most úgy vagyok vele hogy még 3x végigcsinálnám..Lehet hogy ez később változni fog,de most így vagyok vele!!! :):):) Üdv és boldog babavárást mindenkinek!!!!!