Akik a 2. babucijukat várják, hogy viszonyul a férjük a terhességhez, úgy mint az elsöhöz?

Az első gyerek még ujdonság.Miért ne fogta volna fel,hogy terhes vagy?Ha jó férj és jó apa,akkor mi a bajod vele?A terhesség egy nő életében természetes dolog ( még ha csoda is egy új élet születése),és nem értem,hogy a mai kismamák miért várnak el ezért állandó csodálatot és hálát? Az apák is várhatnának hálát azért,mert lehetővé tették a feleségüknek,hogy anya lehessen.Ha szeret benneteket,akkor semmi baj.Nekem három gyerekem van,de a terhességem alatt soha nem vártam el,hogy a férjem körülugráljon.Ilyesmivel ne izgasd se magad,se a párodat.Örülj az eljövendő kisbabának,ennyi.

Ó szegény férjed, remélem neki nem adtad elő ezt... Kicsit gondolkozz, ahelyett hogy keseregnél, az első terhesség maga a csoda, ismeretlen út, a második már engem sem érint olyan erősen lelkileg, nemhogy egy férfit, aki amúgy is "kívülálló". A férjednek most a hasad simogatásánál sokkal "fontosabb" dolga van, többek között a nagyobbik gyermekkel való törődés, "teljes" szülővé válás, hiszen az uccsó hónapban, és amíg te kórházban vagy, és az első néhány hónapban, amíg a pici közel 24 órás anyai törődést igényel, neki kell "helyettesítenie" téged, fizikailag és érzelmileg is. A férfiak eleve sem tudják megosztani a figyelmüket, nem hogy nyomás alatt! Vigyázz, mert ha sokat izélgeted a 2. terhességi "passzivitása" miatt ( hímnemű, teljesen normális) be fog sokallni és még csak nem is hibáztathatod. Hagyd hogy úgy élje meg a terhességedet ahogyan ő azt jónak látja, ne erőltesd, nyilván ugyanúgy fogja szeretni a picit is, meg téged is!

Szia!Mi is a második babánkat várjuk dettó ez a helyzet,mi mindent meg tudunk beszélni a párommal és ő elmondta minden teljesen más mint az elsőnél.Az az első volt megismételhetetlen.Elmondtam neki én most is ugyanugy vágyom a törödésre sokkal érzékenyebb vagyok.Ő ezt is belátta azóta jobban odafigyel rám.Persze mostmár nem csak ketten várjuk a bébit hanem hárman és ez még csodálatosabb érzés.Fel a fejel ez igy van rendjén.

Sajnos nálunk is így van, én már 39 hetes km vagyok és én is szeretnék egy kicsit több törődést, de amint olvasom nem én vagyok az első eset. Nekem is nagyon hiányzik egy kis kényeztetés, amihez már az első babaváráskor hozzá szoktam, de már nincs sok hátra, kibírom, nektek is kitartást kívánok.

Nem értem hogy miért kell ennyire lepontozni a válaszokat....ezek nem olyan kérdések hogy konkrét igaz, hamis válaszokat kell rá adni,hanem mindenki a saját tapasztalatát irja le...

Én is a második babámat várom.Ma vagyok 7 hetes.A férjem talán jobban félt mint az elsővel.Igaz az elsővel 1991 02.16-ra voltam kiirva.A másodikkal pedig 2010 02.17-re vagyok kiirva.Szóval 19 lesz a lányom mire a baba megszületik. Gondolom ez is nyom a latba. De remélem minden rendben lesz. Nagyon várjuk!

Jaj de jó,hogy írjátok ,mert engem is nagyon foglalkoztatott mostanában a dolog nekünk is van egy 3 éves kislányunk és most 21 hetes vagyok és az én férjem is teljesen más mint az elsővel pedig nagyon vártuk ,mar egy événél több hogy próbálkoztunk amíg sikerült,de ki érti a férfiakat.