Kis mamik hányan vagytok akiknek úgy sikerült a baba hogy már teljesen lemondtatok róla vagy csak olyan zsúfolt volt a hónap hogy nem értetek rá még rá gondolni sem?

Nekem ugyan semmi problémám nem volt a teherbeeséssel, de két barátnőmnél is így volt. Az egyik már a lombikprogramnál tartott, amikor a férje, azt mondta hogy ez már nem házasság és nem párkapcsolat és ő nem hajlandó tovább csinálni. A barátnőm nagy nehezen belátta, hogy igaza van, abbahagyott mindent (gyógyszer, tea, minden kis tünet feljegyzése), és elmentek 1 hónapra vidékre nyaralni. A következő hónapban teherbe esett.

A másik mégcsak az idegösszeomlás határán volt, már csak azzal volt elfoglalva, hogy saját magát figyelje, amikor a munkahelyén megmondták, hogy ha így megy tovább ki fogják rugni, mert nem dolgozik rendesen.

Neki ez volt a pont amikor azt mondta, hogy így nem lehet tovább csinálni és elhatározta, hogy negyon keményen fog dolgozni, elér egy előléptetést, nagyobb lakásba költöznek és majd utána foglalkoznak a babával.

2 hónap múlva terhes volt.

Én is így lettem babás. 6 év hiába való próbálkozás és mégis mindig remény. Titkolózás, hogy más ne is sejtse....

Mindenki úgy tudta nem akarunk babát. Lassan 1,5 éve azt mondtam vége, gyenge vagyok a lombikprogramhoz és nekem csak saját baba kell. Elkezdtem a párommal vadászni járni a -15C hidegekben kutyás vadászatokon. Előtte néhányszor már annyira akartam a babát, hogy álterhesség alakult ki, ami még az orvost is megtévesztette :-(

Most mikor kimaradt a havim nem is foglalkoztam vele, még párom veszekedés árán nem zavart el venni egy tesztet.

Most 25 hetes babásak és nagyon boldogok vagyunk.

Kívánom mindenkinek megtapasztalni ezt az érzést. Egy pillanat alatt tűnik el sok-sok év fájdalma és keserűsége :-)Most boldog könnyekkel szememben fogom növekvő pocakom...