Kismamik, ti is éreztétek úgy, hogy elegetek van a sok orvosi kontrollból?
28 hetes vagyok és annyira elegem van az állandó orvoshoz járkálásból meg az ellenőrzésekből.
A babát akartuk, akarjuk, természetesen tisztában vagyok azzal, hogy különböző szűrő vizsgálatokra, uh-kra el kell menni a terhesség során, de néha úgy érzem, hogy már túl vagyok figyelve és amire az egyik orvos legyint, azt a másik meg már halálos ítéletnek tekinti a babára meg a mamára nézve.
A terhességem problémamentes, mármint panaszügyileg, mégis a 12. heti uh-ra kétszer kellett mennem, köszönhetően az sztk-s dokinak, akinek nem volt kedve megvizsgálni, mert csak 11+5 hetes voltam, aztán beparáztattak 2,3 mm-es tarkóredővel, hogy beteg a babám, akkor onnan kombi teszt, genetika, amniocentézis, majd kb 2 hét szusszanás, aztán cukorterhelés, most diétázhatok, pedig határértéken van a terheléses cukrom, és senkit nem érdekel, hogy egyszerre soha az életben nem fogyasztottam még el 75 gramm cukornak megfelelő mennyiséget, és nem is fogok, egyéb más okok miatt, de így is 160 grammos diétát kell tartanom, amivel nem is lenne baj, de ezzel is megint hetente terheléses cukros vérvételre kell menni.
Eddig mindig akkor mentem orvoshoz, ha tényleg bajom volt, úgy érzem, hogy agyon vagyok vizsgálva és hogy manapság sok dolgot annyira felkapnak a terhes nőkkel kapcsolatban!
Úgy érzem, hogy a sok vizsgálattól meg védőnői látogatástól már lassan élni sem hagynak, úgy kezelnek mintha halálos beteg lennék, és x hónapom lenne már csak hátra az egész életemből. Úgy érzem, hogy teljesen meg vagyok fosztva attól, hogy örülni tudjak annak, hogy terhes vagyok, vagy 1 hét úgy teljen el, hogy csak magunkra figyelek, mert tuti van valami vizsgálat.
Légyszi, olyanok ne írjanak, akik csak azt tudják szajkózni, hogy "a gyerekemért én mindent megteszek/megtennék" meg "más összetenné a két kezét ha gyereke lehetne"! Kioktató üzenetek sem érdekelnek!
Inkább az érdekelne, hogy érzett e más is így és hogy van e aki megtagadott valamilyen okból vizsgálatot a terhessége alatt?
Ha ennyit járattak volna, engem is zavarna... de amúgy én nem tartom soknak a havi 1 nődokit + a havi egy háziorvost (nálunk ő látja el a védőnői szerepet is).
Ami zavar, hogy a veszélyes munkahelyem miatt kiírtak, és nem egyben adták ki a 120 napot, hanem minden hónapban előbb háziorvoshoz kell menjek, majd munkaügyishez, persze rohanva, mert mindkét helyen csakis hónap utolsó napján lehet megkapni a papírt illetve pecsétet/aláírást, úgyhogy holnap egész nap rohangálhatok...
A havi 1 nődoki esetleg valamilyen vizsgálat illetve védőnő az még nekem is simán "belefér".
A védőnőm mondjuk nekem is sz@rt sem ér, én is mindig húzom-halasztom mikor menjek hozzá, és sosincs kérdésem, általában 10 perc alatt végzünk is. Bár ha van is, arra sem tud válaszolni. Persze az is kiderült, hogy új védőnőm lesz így az utolsó 3 hónapban, de még hogy ki az talány. Majd ha legközelebb mennem kell, akkor eldöntik ki vesz át...
Én teljesen kivagyok már. Szintén 28 hetes vagyok.
Nekem a havi nőgyógyász + védőnő mellett havonta kell még járnom hematológiai kontrollra, mert vérhígítót kell kapnom a terhesség alatt. Plusz elmentem fogdokihoz, aki most betömi az összes apró lyukat amit látott, ez heti-kétheti kb 1 alkalom. Ráadásul eddig semmi bajom nem volt a fogammal, most már 3 hete fáj az egyik, amit betömött. Szerinte nem fájhat.
Ez egyik laboromnál szerintem elcsesztek valamit, és ellenanyag pozitivitást találtak, amit azóta szintén havonta ellenőriznek, hiába volt előtte és utána is az összes negatív.
Szóval teljesen megértelek kérdező, ez már túlzás!
Teljes mértékben egyetértek, az első terhességemnél már elegem volt az állandó vizsgálatokból, így a másodiknál egy olyan orvost kerestem, aki nem pártolja a folytonos viziteket, és találtam is ilyet.
8 hetesen megállapította a terhességemet, 11 hetesen csinált hüvelyi ultrahangot és volt vérvétel, ezután 28 hetesen volt még ehy ultrahang és vérvétel, majd a terhesség végén a szokásos NST-k. Ez nekem bőven elég volt, mivel teljesen panaszmentes voltam.Ez az orvos csak akkor vizsgál, ha panasza van a kismamának, ilyenből sajnos kevés van.
Az első terhességemnél még én is rohangáltam mindenfelé és gyűlöltem. Most a harmadikat várom, második babónál orvost váltottam, egy természetes szemléletű, nagyon jó fej dokim van, voltam 9 hetesen uh-n - csak egy villámgyors hasi uh-t csinált, hogy szívhang van-e, ennyi - aztán 12 hetesen, genetikai uh-t teljesen feleslegesnek tartja a dokim is, ha nincs semmi olyan tényező, ami indokolná, így nem volt más, csak egy gyors ránézés a babára, tarkóredő értéket beírta és kész. Félidőben elmentünk 4D-re, a doki teljes mértékben elfogadta az ott kapott papírt, nem is volt több uh. Belső vizsgálatot egyetlen egyszer, a 32. héten csinált, ez egy villámgyors méhszájvizsgálat volt, más semmi, nst-re nem kötelezett, azt mondta, nem szeretik a babák. Szívhangot hallgatott sima doplerrel, ha beugrottam hozzá meg megkérdezte, hogy vagyok. Imádtam így a várandósságot! Védőnőnél egyszer voltam, a terheskönyvemért, aztán agyő. Vérvételt elintézte a háziorvosom, terheléses cukorra sohasem küldtek. Makkegészséges babám született. Most várom a harmadikat, szerencsére most sem piszkál senki, köszönjük, jól vagyunk így. :-)
Egyébként tőlünk nyugatra töredéke vizsgálatra mennek a kismamák, mégsincs rosszabb születési statisztikájuk.
Jajj, hát nem irigyellek.
Nekem szerencsére nem volt eddig (és remélem nem is lesz semmi) nehézség, de így 30 hetesként a havi 1 alkalomtól is herótom van (2. terhesség). Egyedül az ultrahang miatt várom, viszont többször volt már, hogy az orvosom 2 és fél órát váratott betegen, náthásan, és ez nagyon rossz volt. Most már előre rettegek attól, hogy lassan jönnek a CTG-k, amikre hetente kell bejárkálni.
De én inkább meg sem szólalok. A helyedben én is nagyon ki lennék bukva. De már nincs sok hátra, fél lábon is kibírjuk!
Hajrá! :D
Nekem is baromira elegem volt.
Le is cseréltem a háziorvosomat, mert kéthetente rángatott be magához úgy, hogy a rendelője a VII. kerület elég undi részén van, időpontot nem lehet hozzá kérni, szóval ülhettem a rendelőjében két-három órákat a betegek között. Mikor ezt szóvá tettem kiakadt és bunkózni kezdett, én meg jól otthagytam.
És emellé még a nőgyógyászat + védőnő + laborok + ultrahang, én is voltam genetikán, szívultrahangon...
Úgyhogy teljesen megértelek.
De szerencsére minden rendben és ez a legfontosabb :))
Megtagadni nem tagadtam meg vizsgálatot. Csak a hercehurcát meg a felesleges köröket utálom. Nagyon.
Kitartás!! Boldog babavárást! :)
De jó olvasni, hogy nem vagyok egyedül!
Én is elgondolkodtam azon, hogy másik orvoshoz megyek, mert úgy érzem minimális felelősséget sem akar vállalni, és ezért elküld inkább mindenhova.
Sokszor azt sem tudja hova küld, nem tud egész egyszerűen tájékoztatni arról hogy mi fog történni a vizsgálatkor, így nem tudom eldönteni, hogy tényleg szükséges e elmennem rá.
Első baba, ezért eleinte rábíztam magam, hogy majd ő tudja milyen vizsgálatokra kell mennem, de legközelebb tuti nem lesz így!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!