Mennyire normális az, hogy a családom (kivétel a férjem) mintha abszolút nem lenne "ráállva" a babára, és gyakorlatilag egyedül vagyok mindennel?

Se apám se anyám nem érdeklődik sem a 2 évesemről sem pedig a fiamról aki 23 hetes a hasamban, pedig 1 utcányira laknak innen. Amikor anyámnak elmondtam (illetve a lányom odavitte az ultrahangos képet és közben mondogatta, hogy a "tesóm a tesóm") annyi volt a reakciója, hogy ne örüljek mert az se biztos, hogy megmarad! Ő szerinte ez a jó anya ismérve, nem pedig az, hogy bátorít, hogy nem lesz semmi baj. Hát nincs szerencséje megmaradt és egészséges. Ha megszületik januárban még egy sms-t sem fogok küldeni. A férjem anyjáék még a lányomat sem látták, mert nem kíváncsiak rá, még egy 300 Ft bodyt sem küldtek soha. Nem érdeklődnek így megkértem a férjem, hogy ha beszél velük telefonon akkor ne említse a várandósságom. Úgysem érdekelné őket akkor meg minek? Szóval anyámék május óta mióta elmondtam a babát egyszer sem kerestek meg vagy hívtak föl, hogy hogy vagyok. Sajnálom, hogy nem foglalkoznak veled és a babával. Tudom sovány vigasz, de sajnos nem vagy egyedül!

Nagyon boldog babavárást -ennek ellenére is- !

Jó egészséget!

Egy gyönyörű 2 éves és egy 23 hetes magzat anyukája

Most mit pontozgattok le? Nem tudom mi rosszat írtam ezzel.. attól hogy lepontoztok, még így van.

Az megint más, ha a már megszületett gyerekedet sz.. ják le.

Én nagyon sajnálom,hogy így állnak hozzá beszélned kellene velük elmondani ,hogy szükséged van a segítségükre és arra hogy veled is törődjenek,nem hiszem ,hogy nem lehet velük beszélni én szókimondó vagyok és ki is osztok mindenkit ha nem tetszik ahogy a dolgokhoz állnak.Az én szüleimre meg anyósomra nincs panasz meg a kedvesemre sem,nagyon keveset pihentem és mindig veszekedtek velem emiatt most a 31hétben hogy szigorú ágynyugalmat rendelt el az orvos mert nem jó a lepénykeringésem,még jobban figyelnek rám.Anyukámék 40km-re laknak és eljön majd nekem takarítani meg kimossa a ruhácskákat,apukám meg megvette a kiságyat meg a babakocsit,pedig ők is lakásfelújításba kezdtek mi már túl vagyunk rajta hála Istennek,

Szerintem beszélj velük én megtenném nem szégyen a saját szüleidtől segítséget kérni!