Terhesseg ideje alatt mar megcsalt valakit a parja?

Hát az én sztorim nagyon érdekes,én most 36 hetes terhes vagyok.Nekünk nyáron volt párkapcsolati problémánk.kb júniustól augusztusig.Ekkor csalt meg a párom,ez idő alatt volt szeretője.De az egészben a pláne,hogy én augusztusban estem teherbe.Nagyon durva időszak volt...még most sem hevertem ki teljesen.Megbocsátottam neki,de elfelejteni nem tudom.Sokszor eszembe jut.de már azért sokkal jobb,mintr akkor.Főleg,hogy újra tudok benne bízni.

Dióhéjban annyi a történet,hogy ez a bizonyos nő,egy 3 gyerekes,férjes asszony.Idősebb a páromnál is.Munkája révén ismerte meg és összemelegedtek.Találkozgattak párszor,állítólag ez nemcsak a szexről szólt,sokat beszélgettek is.(nem mintha engem ez vigasztalna).

Majd jött a páromnak a lelkiismerete és szakított vele augusztus közepén.Még akkor nem tudtuk,hogy terhes vagyok,rá pár napra derült ki.Én éreztem,hogy valami nem stimmel a párommal,elkezdtem nyomozgatni,lett is sajnos eredménye...Aztán rá pár napra vettem egy tesztet,mert nem jött meg a mensesem.pozitív lett.akkor nagyon meg voltam ijedve,tanácstalan voltam,de már nagyon örülünk,hogy a gyerekvállalás mellett döntöttünk.Legnagyobb boldogságban várjuk,hogy megszülessen a pici lányunk.

Ha van még kérdésed szívesen válaszolok,mivel tudom ilyenkor mit érez az ember...

Nekem ismerősi körömben volt hasonló,bár nem voltak házasok,de szerintem ez annyira édesmindegy a végkifejlet szempontjából.Náluk annyi történt,hogy nem volt tervezett baba,fiatalok is voltak,de stabil volt a kapcsolatuk,már 4 éve együtt voltak.Aztán becsúszott a baba,a srác pedig velük maradt.Tényleg olyan kedvesnek és felelőségteljesnek tűnt,de aztán megszületett a kisfiú és elhagyta őket.A kissrác most 5 éves nagyon boldog kiegyensúlyozott,szerintem azóta sem látta az apját szerencsére,mert ha megtudná milyen hangnemben beszél róla biztos sérülne a kis lelke.Ezt azért mondom,mert egy helyen dolgozott anyummal és vki kérdezte,hogy hogy van a fia,mire csak annyit vágott rá,hogy mittudom én h van a kis hülye.Ezekért a pillanatokért örülök,h nem születtem férfinak,legalábbis nem olyannak akiben semmi lelkiismeret,vagy önérzet a gyereke és a párja iránt.

Remélem nálatok tnyeg nem lesz semmi baj,gondolom nem ok nélkül kérdezted:)

én azon gondolkoztam sokat, hogy hogy nem jön egy férfinak, hogy megcsalja a nejét, amikor hónapokon keresztül nem kap semmit! Értem én, hogy a nő a fontos, meg a baba, meg meg kell értenie az ilyesmit, de abba már én is belegondoltam, hogy ha én, mint nő bolondulok meg, ha szexelni akarok, a párom meg pl. fáradt, akkor hogyan várhatom el tőle, hogy ha máshogy nem is, de gondolatban megcsaljon, ha majd nekem nem kell a fütyi. Ettől a részétől még tartok a terhességnek.

Remélem, nálatok nincs gond...