Mit tudtok az angliai kórházakról, terhesgondozásról, szülésről?

Szia

Elég rég tetted fel a kérdésedet, de ha még mindig érdekel vmi akkor irj. Én jun 17én szültem itt kinn.

oksi

Gondolom még nem szültél meg. Sok sikert hozzá. Sztem jobban jársz az otthoni szüléssel

Sajnálom...

Pont most irtam le vkinek, hogy milyen volt a szülésem, olvasd el.

Ami jobb: sztem nagyon jók a dokik

másnap hazajöhettem

Ami rossz: nagyon kevés a doki, sokan szünek, szval a szülőszobák foglaltak voltak folyamatosan. És az én esetemben azért kelett ilyen sokat várnom. Na meg hát mégse az anyanyelvem. Na meg elég heves temperamentumu vok. Ha otthon lettem volna, akkor fogadott dokim lett volna akinél kivertem volna a balhét a császár miatt és már hétfőn meg lett volna a babám, legkésőbb kedden.

olvasd el

Amikor én terhes lettem akkor elmentem a gp-hez. Bevok regizve egy orvosi rendelőbe. Aztán utána kb 3 hetente jártam védőnőhöz. Vért azt a korházba vettek tőlem. De itt Horham-ben elég kicsi a korház, szóval itt nem lehet szülni. Redhill-i korházban szültem. Assyem két vérvétel volt, meg két ultrahang. Én is összebalhéztam a védőnőkkel, a cigi miatt. De nálam ugy volt hogy két hetet késett a baba, szóval ugy feküdtem be és prostin tablettával probálták inditani. Az elsőt vas este kaptam, utána hétfőn kaptam mégegyet. Na akkor beindultak a fájások, de nem tágultam. Egész éjjel fájásaim voltak. Kedden mondtam a dokinak hogy császározzon meg. De nem akart, mert a baba nagyon jól volt. Reggel burkotrepesztett és mondta hogy 2 cmre vok tág. Du 2-kor bevittek a szülőszobába, bekötettem az epidurálist, utána megkaptam vmi tágulást segitő cuccot. Az epidurálist altató doki kötötte be, nem éreztem semmit, mármint nem fájt amikor berakta, semenyire se. De közben csak midwife-ok voltak benn velem, mindig más. Néha benézett a doki, megkérdezte hogy állunk.

Este nyolckor 4 cm-re voltam tág, akkor jött a doki. Mondtam neki hogy császározzon, mert nem tágulok és vasárnap óta nem aludtam és hogy nem lenne erőm kinyomni. Akkor már olyan magasra állitották azt a gyorsito cuccot, hogy már nem hatott az epidurális se.

A doki azt monta hogy várjunk még 6 órát és ha addig se változik semmi, akkor megcsinálja a császárt. Én mondtam neki hogy 4 órát várok. Ez volt olyan este 10 körül. Aztán olyan fél 12 körül már nem birtam. A midwife azt mondta hogy szol az altató orvosnak és átköti az epidurálist. Aztán jött is. De mondtam nekik hogy ne kössék át, hanem szoljanak a dokinak. Jött a doki, mondtam neki hogy elegem van meg minden és hogy császározzon, ő meg folyamatosan mondta a kockázatokat.Akkor megviysgált este 8 óta fél cm-t tágultam. De mondtam neki hogy nem érdekel, csinálja a császárt. Akkor elment konzultálni a többi dokival, pár perc mulva visszajött és mondta hogy mivel nem nagyon tágulok ezért megcsinálják (azé volt ez ahuza vona, mert nem volt szükséges a császár, mivel a baba jól volt, meg jól is feküdt). Aztán akkor elkeztek felkésziteni, beöltöztetni, közbe az altatos doki mondta hogy milyen mellékhatásai, kockázatai vannak a császárnál használt bénitó érzéstelenitőnek. Aztán aláirtam a beleegyező nyilatkozatot. Utána betoltak a mütőbe, ott a doki beadta gerincbe az érzéstelenitőt. Nagyon féltem ám én is. De ez se fájt (még annyit se érzel mint vérvételnél, szinte semmit). A doki mondta hogy jégkockával nézik meg, hogy érzek e vmit. Odarakta a mellemhez, hát éreztem, na mondom biztos meghalok. Aztán a hasamon huzta végig, ott már nem éreztem. De akkor nyugodtam meg igazán amikor a doki azt mondta hogy emeljem fel a jobb lábam, és nem tudtam, teljesen le voltam bénitva. Nem éreztem az egész alatt semmit, csak halottam amikor a babám felsirt. Közbe az altató doki ott állt végig a fejemnél és mindig mondanom kelett, hogy mit érzek, syédülök e, hányinger stb. Mindenre volt nála cucc. Mondtam neki hogy szédülök, erre elővett vmi cuccot, benyomta fél perc és el is mult.00:55-kor lett meg a babám. Szval a császáros dolog nagyon gyors volt. Olyan dél körül mult el a bénitó. Utána kaptam fájdalom csillapitot. A vágást ha feküdtem, akkor nem is éreztem. Ha megmozdultam, akkor azért fájt, meg 2 napig a párommal jártam pisilni. De nem olyan vészes. Ki lehet birni. Meg se közeliti a szülési fájdalmakat. 1 napot voltam csak korházba. Császárt követő nap hazajöttem. Elég nehéz volt benn a korházba, mivel nehezen tudtam mozogni és itt angliában szülés után odaadják ababát egy gurulos kiságyba melléd és nem viszik el. Vele kell menned pisilni,zuhanyozni.

De összegezve. Az altató dokik jók, az orvosok is. A midwifeok közül néhány bunkó, de többnyire kedvesek, de inkább csak mosolyognak, ha vmit akarsz akkor a dokinak kell szolni. Nem tom hogy tudod e hogy itt kinn nem szabad kiabálni a korházakban dolgozokkal. De határozottnak lenni azt szabad és ez azért fontos.

A császárt ha nem indokolt, nagyon nehéz kihisztizni. De ilyen esetben mint az enyém, azért ki lehet.

Ha császároznak akkor ne félj, nem gáz. Ha rendesen szülsz, akkor kérhetsz érzéstelenitőt (epidurálist amikor beküötötték 4 orán keresztül nem éreztem semmit se)

Azt nem tom hogy jobb e rendesen szülni mert ő volt az első babám.

Ha kell még vmi info, akkor irj.

Egyébként a kislányom 17-én lesz 2 hónapos.

Sok sikert. Túl lehet élni. Én is itt vok, pedig az én szülésem nem volt könnyü.

Ja ne nézz videokat. Csak idegeskedsz feleslegesen. Az én mindig arra gondoltam, hogy: 1 szülni fogok, akármennyire is félek, nincs visszaut 2 nemtom mennyire fog fájni, de más is kibirta...

pusza