Missed ab után elfogadható ez az érzés?
A nyáron volt missed ab-om. :( Barátnőmnek rá 3 hétre megsszületett a kisfia. Nagyon, de tényleg nagyon örülök a boldogságuknak, de és ha ott vagyok akkor nagyon jó besélgetni velük és babázni, de ha eljövök akkor mindig rám tör a zokogás :(
Nem szeretném megbántani őket, nem is mutatom előttük, de egyre rosszabb a helyzet :(
Mindkettőnknek az első babája (lett volna)
Mit tegyek?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Sajnos én is tudom mit érzel, én is hasonló... szóval normális, s bár ennyi ideje már gyógyulnod kéne (nekem májusban volt, de pl most is sokat sírok, nagy pocim lehetne már...), de sokkal rosszabb azért, mert a te rossz emlékeid nagyon egybe estek a kisbaba születésével.... s összekötöd... valahogy próbáld meg elválasztani... nekem kolléganőm fog akkor szülni mikor nekünk lett volna...
Drukkolok hogy jöjjön az angyalkánk kistesója és akkor minden jobb lesz!
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Szia!
Normálisak az érzéseid, de tényleg ideje lenne a következő terhességre gondolni inkább. Próbálkoz(hat)tok már?
Az én történetem: 1. terhességem spontán vetéléssel végződött 8-9 hetesen. Nagyon kiborultam, rengeteget sírtam, 2-3 hétig nem akartam kisgyerekes ismerősökkel találkozni, a metróban, ha ott volt egy baba vagy egy terhes nő, inkább átszálltam egy másik kocsiba. Volt olyan, hogy nekem kellett átadni a helyet egy pocakos csajnak (mert a 30-as uriemberek és a tinik nem igen mozdultak), zokogógörcsöt kaptam ott a metrón egy csomó idegen előtt. Aztán vagy 3 héttel a műtét után gyökeres fordulat állt be, azt akartam, hogy repüljön az idő, ismét próbálkozhassunk és végre legyen gyermekem. Akkor meg már a babák mellé álltam a metrón, hogy csodáljam őket. 3 mensi után első próbálkozásra összejött a lányom, aki lassan 2.5 nagydumás gyönyörűség.
Idén nyáron nekiálltunk a kistesót összehozni, sikerült is, de 12 hetesen kiderült, hogy hetekkel azelőtt elhalt, így missed ab. lett a vége. Sokkal kevésbé borultam ki, mint először, nyilván a lányom ebben sokat segített. És most már a műtét napján az vezérelt, hogy legyen meg a 3 mensi és próbálkozhassunk. És van is egy pozitív tesztem, jövő héten megyek orvoshoz, nagyon félek, de nagyon bízom is benne, hogy minden rendben lesz.
Kb.február 27. körül szültem volna, tesóm barátnője március 10-re van kiírva. Szóval minden családi eseményen szembesülök az egyre növekvő pocakjával. De nagyon örülök, hogy lesz egy kis unokaöcsém.
Neked is sok sikert és boldogságot kívánok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!