Hogy álltok a dokitokkal? (Nögyogy) Mennyire vagytok nyíltak vele? 19-hetes manós

Nem tudom pontosan mire gondolsz! Ha választottál dokit, akkor szerintem légy hozzá teljesen nyílt, csak így tud mindent jól megtenni érted és a babódért. Ha elhallgatsz előle dolgokat, akkor nem várhatod, hogy jól kezeljen! Legalábbis ez az én véleményem!

Jó babavárást!

38+5 hetes pocakos

Ismerős!

De Én úgy vagyok vele, hogy a váróban nagyon feszült vagyok, de ahogy belépek a vizsgálóba, megfordul az egész és egy hihetetlen nyugalom zúdul rám.

Mondjuk Én is kicsit gátlásosabb vagyok, de nem hallgatok el semmit, megkérdezem ami érdekel (még ha kínos is), mert ez mind a "Pöttyöm" egészségét szolgálja.

Az enyém is egy tünemény. BÍZZ TE IS BENNE!

Boldog pocakosodást!

6+4 hetes "Kismamut"

Nekem is egy "tünemény" dokim volt....

Nagyon nyílt voltam vele, elnevetgéltünk a vizsgálatokon, szívemnek szólított, ja persze ment a magánrendelésére a pénzem. Aztán a 40. héten bejelentette, hogy szabira megy és sajnos ügyeletes kollégánál fogok szülni...

Soha többé nem engedek magamhoz közel egy szülész-nőgyógyászt sem! Ők már inkább "üzletemberek" (nagyon nagy tiszteletem a kivételnek)

Én birom a nődokimat,pedig sajnos a 12. héten rossz hírt mondott, és elvetéltem. De bízok benne. Csillagomnak szólít, ha olyan kedve van, sajtótájékoztatósat

„játszunk”, vagyis megszokatott, hogy minden kérdést, ami eszembe jut, írjak fel magamnak, ő meg sorban válaszolgat rá (otthon a hűtőre van felragasztva a „kérdőívem”). Amúgy ő már a sokadik doki, akivel dolgom volt, mindegyik antipatikus volt. Most vele meg vagyok elégedve, eddig, pedig jót és rosszat egyaránt hallottam róla. Amolyan Dr. House-os. És nem titkolja, hogy szereti a pénzt. Amúgy, nem tudom, más hogy van vele, bennem semmi biszex hajlam nincs, ezért nem birom, ha nő „kutakodik bennem”. Lehet, hogy ez már beteges, de én kizárólag férfi nőgyógyászt akartam. Pedig az apám lehetne, a férjem együtt járt iskolába a lányával :)

Remélem, nem csalódok benne

Szia! Én majdnem 2 éve járok a nőgyógyászomhoz. Nos én abszolút nyíltan "elétárok" mindent. Először is: már elsőre szimpatikus volt, amiből alapból következik, hogy az ember jobban meg tud nyílni. Másodszor: miután jó párszor megfordultam nála az elmúlt időszakban sajnos (mert legtöbbször valami nyavajával mentem) így számomra egyértelmű, hogy már semmi nem maradt a kezdeti szégyenlősködésből. Harmadszor és ez a legfontosabb: én úgy vagyok vele, hogy ki tud rajtam segíteni, ha nem ő? Akárkinek feltehetem a kérdéseimet, de válaszolni valószínűleg csak ő tud rájuk.

Természetes, hogy valaki nem mer olyan nyílt lenne az orvosával, hiszen egy idegen férfiről (vagy nőről) van szó, akivel mégis csak intim viszonyban vagyunk, hiszen mindent lát belőlunk, amit csak a párunk szokott és ha olyan problémáról van szó, a szexuális dolgainkról is kénytelenek vagyunk beszélni vele.

Viszont a saját egészségünk (meg persze a babánk egészsége) a tét, tehát csak báran, őszintén!!