Kismamák felkészültetek szülés utánra?

köszönjük. :) aranyos vagy.

engem azt hiszem nem érint, mármint én úgy látom nekem kiáll rendesen. :)

viszont hasznos volt, amit a bimbóvédőről írtál, így majd meggondolom párszor, mielőtt használnám.

Én a 3. babámat várom.

Annak idején amikor a kislányom megszületett már előtte kiolvastam a Nagy szoptatós könyvet, mindent fejben tartva vártam a babámat. A kórházban addig nem is volt gond, amíg a tejcsi be nem lővelt, mert bizony akkor már nem kapta be a cicit. a terhessége alatt szép nagyra megnőtt a cicibimbóm, és amikor megtelt tejjel, ami addig bekapható mellbimbó volt, szépen kisimult, és a baba nem tudta egyszerűen bekapni. Kínlódtunk a kórházban. Fönt zokogtam a lépcsőfordulóban, hogy ez nem fog menni. Tényleg katasztrófa volt. Aztán a szomszéd ágyon lévő kismama aki hazament eladta a bimbóvédőjét. Azt csináltam, hogy szoptatás előtt feltettem már fél órával. Persze előtte kicsit ki kell fejni, hogy legalább a bimbó felpuhuljon annyira, hogy bimbó tudjon kialakulni. Amikor hozták a babát akkor pedig gyorsan levenni a bimbóvédőt, és mellre rakni a babát. Igazából csak a kórházi napokon volt nekem ezzel gondom, ahol nem tudott igény szerint szopni a pici.

A második babámnál már nem volt semmi gondom, ott is nagyon izgultam, hogy mit szól majd a cicihez, de rutinosabb, és nyugodtabb voltam, ott már nem volt semmi galiba.

Most a 3. babámnál már hallottam olyan híreket, hogy ha nincs gond lehet 3 nap múlva már hazaengedik az embert a kórházból nagyon reménykedek benne. Hiszen istenigazából 3. napra szokott a tejcsi beindulni. Igaz most hagyta a kisfiam kb. két hete a cicizést abba, és január 6-ra vagyok kiírva, a lánykám még egy héttel a fiam születése előttig szopott.

Ebben a dologban a legfontosabb, hogy az ember elszántan akarja a szoptatást. A lánykám ahogy hazahoztuk a kórházból bizony egyfolytában szopott két hónapot, az a nyár teljesen kimaradt, aludni is csak szinte rajtam aludt, nagyon nehéz baba volt, még most 4 évesen is az :-)

Viszont akkor megint kikölcsönöztem a Nagy szoptatóskönyvet, és minden irányból szoptunk, az egyik cicimnek nagyobb a bimbója a lányom azt szerette jobban, abban több tej van. A fiam viszont a másikat kedvelte.

Kitartás! A kis manók nagyon gyorsan nőnek.

Én azt hittem normális a mellbimbóm, és rendesen kiáll. Aztán 6 hete megszületett a lányom, és sajna ő csak nagyon fent (a szájpadlása végén - nem tudom értelmesebben leírni) érzékeli a cicit, odáig viszont nem ért el a mellbimbóm...így próbálkoztam bimbókiemelővel, bimbóvédővel, mindennel...nehezen megy a szopizás, sokszor ideges is közben szegény lánykám, de gyakoroljuk és azért csak-csak megy valahogy. Nem könnyű.

Terhesen alig olvastam a szoptatásról, a babákról, mindig csak magával a terhességgel voltam elfoglalva. Szóval ajánlom mindenkinek, hogy olvasson sokkal többet a szopiról, a bébiről!

Amúgy szerintem nem lehet felkészülni a szülés utánra. Egyszerűen csak helyt állni lehet. S csinálni, amit az anyai megérzés diktál.

Mindenkinek jó babavárást, könnyű szülést, és jó babázást!