17-hetes pocis vagyok. Tényleg mindenkinek olyan a szülése mint a terhessége? Véleményeket szeretnék, ki, hogyan élte meg!

Szia, nekem 1 hónapos babám van.

A terhességem teljesen problémamentes volt, és rossz tüneteim sem voltak. 1-2 tünet volt, orrvérzés időnként, bőrviszketés, de olyan igazi kellemetlen vacak terhestünet nem volt egy darab se.

A 8. hónapig dolgoztam és az utolsó pillanatig jöttem-mentem, mászkáltam, tornáztam minden nap, lépcsőztem, szóval mindent mintha nem is lennék terhes.

A szülés nekem szintén pozitív élmény. Megbeszéltem a babámmal, hogy hétvégén szülessen, hogy ne legyen csúcsforgalom, hogy simán bejussunk a kórházba + a férjem legyen itthon mindenképpen. Hát így történt, vasárnap jött rám a szülhetnék. A fájások reggel kezdődtek, de nekem is fájtak igazán, csak onnan tudtam, hogy ma szülünk, hogy 5 percesek voltak. Bementünk a kórházba, burokrepesztés, egyből magzatvíz-elfolyás, aztán kaptam valami infúziót, amitől felerősödtek a fájásaim, és ehhez képest 2 óra múlva megszületett a babám.

Ezek után 2 nap múlva elöntött a tej, a babám gyönyörűen szopizott, nem is kellett "megtanítani". Nem lett sebes a mellbimbóm. A gátsebem is csak 2 napig fájdogált.

A babám annyira nyugodt édes baba, soha nem sír, csak eszik-alszik-kakál-nézelődik. Én egyáltalán nem vagyok kimerülve, mint amit sokszor olvasok, hogy sok nőt mennyire megviseli az első hónap.

Úgyhogy nekem csak pozitív élményeim vannak: könnyű terhesség, könnyű szülés, szuperbaba.