Baj, ha 22 hetesen folyton azt érzem, hogy keresztben fekszik a babám?

Pörög-forog, míg teheti, míg van helye.

Míg ki nem bújik, itt nyom, ott nyom, feszít;

nyugodtan fekszel, s úgy mocorog, hogy hullámzik a hasad; volt, mikor “kikönyökölt” de lehet, hogy a talpacskája volt; volt, hogy akkorát kaptam a hólyagomba, hogy bepisiltem. Nyomta a gyomromat felfelé, jött föl a savam.

Alig tudtam aludni, éjszaka arra ébredt a férjem, hogy hozzáért a hasam, és a kicsink rugdosta. 🙂

Mindennel együtt maga a világ csodája volt végigélni, hogy növekszik, fejlődik, ficánkol a hasamban.

Még most össze-vissza lubickol, amit érzel, egyáltalán nem biztos, hogy tényleg az, aminek gondolod (sőt 🙂).

Én sosem éreztem, hogy fekszik, egyszer voltam este az ügyeleten fertőzés gyanújával, megállapították a harántfekvést, előtte kb. 1 nappal saját dokim UH-on nézte, fejvégű volt. Másnap mentem vissza ügyeletre, megint fejvégű. És egyszer sem éreztem, hogy más lenne, a fordulás se tűnt fel, ki tudja, hányszor pörgött és pont mit kaptak el a vizsgálatnál :)

Szerintem ezen korán van még aggódni, nekem ennyi idősen szerintem még nem is nézegették a pózt 🙂 Utána is "csak úgy" ránéztek, ha nem fejvégű volt, akkor is mindig mondták, hogy még folyton mozognak, nincs jelentősége.