Ha van fiad és lányod is melyik nevelese könnyebb?

Nekem 3 fiam van! Nem volt könnyű, főleg, hogy 2 évente születtek. Én pl. mindig azt éreztem, ha csak az egyik lány lenne, könnyebb lenne. De ez sem biztos. Egyetértek azokkal, akik azt írják, személyiségfüggő a dolog. Amúgy meg olyan jó, hogy rgyneműek és jó testvérek, barátok.

Most lányt várok, megadatott. Nem tudom, milyen lesz, kiderül. 😃

Szia, nekem mindkettő van :) 7 éves a fiam, 3 a lányom. Nehéz lenne megmondani, mert szerencsére egyikük sem problémás, babakorukban sem voltak azok. Jó evők, jó alvók, jó természetűek alapvetően.

A fiam igazi kis zseni. 4,5 évesen olvasott, 5 évesen folyékonyan, mire elsőbe ment, háromjegyű számokat simán összeadott-kivont fejben, írni is tudott. Pedig sosem tanítottuk külön, de őt ez érdekelte. Elsőben soha nem kapott olvasás-házit, azt mondta a tanára, hogy felesleges, mert felsős gyerekek se olvasnak így. Aranyos, barátságos, alkalmazkodó kisfiú, mozgékony, fáradhatatlan. Könnyen barátkozik. Kicsit talán "félősebb", vagyis inkább óvatosabb, mint a korosztálya, de csak bizonyos dolgokban. Pl túl magas mászókára nem megy fel, víz alá sem szívesen merül, annak ellenére, hogy fürdeni amúgy szeret. Sajna úszni sem tud még emiatt. Ja és beszél. Beszél, beszél és beszél, még álmában is, 1 éves kora óta nem áll be a szája.

A lányom másmilyen. Ő is kellően okos, de inkább gyakorlatias módon. Az az élelmes, rafkós, jég hátán is megélős típus. Tudja, hogy rohadt cuki, és mindenkit az ujja köré csavar. Akaratos, sokkal erősebben próbálja érvényesíteni magát, mint a bátyja ennyi idősen. Ugyanakkor egy hihetetlenül nyílt, szociális, érdeklődő kislány. Ha pl valaki elesett a bölcsiben, ő volt az első, aki ment oda megsimogatni, megvigasztalni. Mindenre kíváncsi, mindenben benne van. Sokkal vagányabb, "tökösebb" a bátyjánál, ő megy előre, mint a meszes, nem nagyon érdekli, hogy esetleg leesik vagy baja lesz. Szintén rengeteget beszél, szóval meg vagyok áldva... :D

Persze a kicsi még "kicsi", sokat fog még alakulni a személyisége, de lényeg hogy nem tudnám megmondani, melyikükkel könnyebb...bizonyos dolgokban az egyikkel, más dolgokban a másikkal. Viszont nagyon jó tesók, imádják egymást, a különbözőségük ellenére is.

A gyereket nem csak nevelni kell megfelelően, hanem jó példát is mutatni. Pszichológusnak tanulok, és a nálam tapasztaltabbak sokszor mondták, hogy sok ember úgy fordul pszichológushoz, hogy szerintük normálisan nevelik a gyermeket, mégis nagyon rosszul viselkedik. Amikor elkezdenek dolgozni a szülők magukon, hamar kiderül, hogy lehet jól nevelik a gyereket, de rossz példát mutatnak neki, és a gyerek nem hülye, eltanulja azokat a mintákat. Ha egy szülő például azt tanítja a gyermekének, hogy minden megoldható agresszió nélkül is, de amikor veszekedik valakivel és ordít vagy a falba üt, akkor ezt látja és hallja a gyerek, és rögzül, hogy "anya vagy apa így reagált ilyen és olyan helyzetben".

Nagyon-nagyon nehéz a gyereknevelés. Legalább is a jó gyereknevelés.