28 hetes vagyok , más is nehezen bírja a terhességet?

27 hetes vagyok ikrekkel, kb ugyanott tartunk.

Nekem szerencsére nem ennyire durva, a vas miatti székrekedéssel én is küzdök az eleje óta, illetve egy pár hete érzem, hogy most már nehéz cipelni a hasamat, úgy megyek mint egy nyugdíjas. Mindenki leelőz az utcán, pedig korábban én voltam az, aki mindig gyorsan sétált.

Illetve mi is 3. emeleten lakunk lift nélkül, nekem is egyre nehezebb a lépcsőzés.

A hátfájásra próbáltál esetleg kismamatornát? Az talán még segíthet, bár nem vagyok otthon ebben annyira.

Sajnos más tippet nem tudok adni, max bíztatni, én is azzal nyugtatom magam, hogy már tényleg nincs sok hátra. Kitartást!

Mi évekig küzdöttünk a babáért, szóval igyekszem emelt fővel viselni.

Szintén ikres vagyok, és az összes szokványos és kevésbé ismert terhességi tünet kijött rajtam.

A szokásos fejfájás-hányinger-szédülés-fáradság mellett első trimeszterben terhességi dühroham jelentkezett nálam és boldog-boldogtalant meg akartam ruházni, pedig esküszöm, hogy soha nem viselkedtem ezelőtt agresszívan :(

Folyamatosan hasmenés gyötört, mellette 2 hetente migrénem is volt.

12. héten kialakult a terhességi vészes hányás. Ittam 2 korty vizet, 10 percen belül epével visszajött. 5 napja voltam kórházban, mire nagy nehezen javulni kezdett.

Most, a 2. trimeszterben fáj a derekam és a combom. Hangulatingadozásaim vannak és a hasmenést felváltotta a szorulás. A gyomorégéstől kb. 7. hét óta nem alszom rendesen. Ha véletlenül nem ég a gyomrom, akkor az orrom vérzik, ami miatt szintén nem tudok aludni, és a terhességi nátha határozottan nem segít a dolgon.

Oh, és persze rémálmaim vannak, de olyanok, hogy Stephen King hozzám képest a kanyarban nincs. Szerencsére, a legtöbbször a saját horkolásomra felriadok. Soha életemben nem horkoltam amúgy. Mint megtudtam, ez is egy terhességi tünet - juppí.

Borotválkozás... na igen. Maugli hozzám képest beauty-influenszer :/ Ahogy mondani szokták, őzike lábam van: nem olyan kecses, hanem olyan szőrös :(

Szegény párom állja a sarat, egyszer azzal próbált biztatni, hogy a terhes nőnél nincs szebb a világon. Mire én egy böffentéssel válaszoltam, persze nem szándékosan, csak pont akkor kívánkozott ki... :/ Jelenleg még a kerti pad is nőiesebb jelenség nálam.

A terhesség előtt sokat sportoltam, most nem esik jól a mozgás, pedig fontos lenne, és néha segít is, de kínlódva csinálom végig.

A terhestornát ajánlották, nagyon-nagyon jó dolog!

Lépcsőzés: üdv a klubban. Soha nem tűnt fel, hogy ennyi lépcsőnk van. Azelőtt felfutottam rajta, most már a 2. emeleten kiköpöm a tüdőmet, pedig a 4.-en lakunk.

Csak az tartja bennem a lelket, hogy a Picik jól vannak, és csak ez számít. Szülés után az összes mostani tünet meg fog szűnni állítólag... remélhetőleg :)

Kitartást!

Nyugodj meg, más is van így :)

Nekem a 26-28-ik hét sokkal rosszabb volt, mint a többi, volt valami pocakugrás, még a cipőm is nehezen tudtam felvenni. Úgy forgtam mint egy fóka, mindenem fájt és nyűglődtem.

Most a 32-ik hét valamiért ezerszer jobb (tudok cipőt venni ismét :D).

Mi is a harmadikon lakunk néha én is ventillálok, mire felmászom, főleg ha van motyó is, de a munkahelyemen naponta vagy 10x kell lépcsőznöm, ez kicsit fitten tart.

Szőrtelenítés: lábam, hónaljam simán megoldom, de odalenn jajjaj...

Harc és küzdelem, annyira nem is foglalkozom vele, mondtam a férjemnek, hogy, ha idő van azt ő intézi, mert egyszerűen képtelen vagyok ennyi dimenzióban hajani, hogy elérjem. Amíg nem voltam terhes, el sem tudtam képzelni, hogy lehet nem odaférni vagy látni, azt hittem egyszerűen csak eltolom :'D

Elég tréül alszom amúgy, sokszor kelek nagyon, biztos vagyok benne, hogy horkolok, mert néha reggel majd megfulladok olyan száraz a torkom (sajnos a párom külföldön van sokat, így nem tudja megerősíteni, sem cáfolni a jelenlegi állapotot).

Evéssel két bajom van: vagy eszem, vagy lélegzem, egyszerűen nem kapok levegőt, plusz valahogy rajtam nincs ez a kívánósság, pár dolog az amiből tápláló mennyiséget vagyok képes megenni, azok meg nem a legjobb kaják.

Pisi: gyerek már be van fordulva, szóval a hobby az, hogy fejelgeti a hólyagom. A legjobb mikor elnyom ott valamit, azt hiszem bepisilek, rohanok, alig jön valami. Majd tíz perc múlva mehetek vissza, mert valószínűleg nem hagyta, hogy kijöjjön.

Várj egy kicsit, hátha idővel, ahogy máshogy fekszik, adaptálja a tested tűrhetőbb lesz. Az is lehet, hogy végig ilyen lesz, de fel a fejjel, és kitartást! Ez egy ilyen időszak, engedd meg magadnak, hogy pihensz teljesen felesleges magadat ostorozni.

Még annyi, (visszaolvastam még egyszer a kérdésed) hogy magnéziumot nem szedsz esetleg? Nagy dózisban eléggé sokat segít a székrekedésen, illetve vannak hashajtók, amiket kismamák is szedhetnek. Inkább errefelé kutakodj, mert a vashiány meg eleve okozhatja nálad ezt az extrém kimerültséget és ha nem tudod a vasat szedni sosem lesz jobb.