Írnátok az amniocentézisről (magzatvízvétel) személyes tapasztalatot? Nagyon félek.

Ezt egy korábbi kérdésből másoltam ki, én írtam.:

"Ne izgulj! Én voltam magzatvíz vizsgálaton, és egyáltalán nem fájt, nem is görcsöltem utána sem. Aznap és a rákövetkező napon sokat pihentem, feküdtem, meg 1-2 hétig nem emeltem semmi nehezet. Én is nagyon féltem előtte, mert folyton mindenki csak riogat ezzel a vizsgálattal, hogy milyen rémes és veszélyes. De hidd el, a folytoinos aggódás és bizonytalanság rosszabb. Engem végül olyan anyukák nyugtattak meg, és győztek meg, hogy nyugodtan vágjak bele, akik maguk is átestek már ilyen vizsgálaton. A kívülálló rémisztgetőkre nem szabad hallgatni."

Maximálisan egyetértek az első válaszolóval. Felesleges ijesztgetés megy az amniocentezissel kapcsolatban. Az orvosom több évtizedes praxisa alatt nagyon sok ilyen beavatkozást csinált, és soha egyetlen szövődményes (vetélés) esete sem volt! Ha betartod azt, hogy utána 3-4 napig otthon maradsz, és pihensz, akkor semmi baj nem lesz.

Ja, és még egy jó tanács, ha elfogadod: NE olvasd el a szöveget azon a papíron, amit alá kell írnod a vizsgálat előtt! A saját nyugalmad érdekében. Én sajnos elolvastam, és attól készültem ki lelkileg. Teljesen felesleges volt, mert azon minden borzalom szerepel, ami amúgy is megtörténhet bárkivel a terhesség alatt függetlenül az amniocentezistől.

én nagyon rosszul lettem alatta, igaz kétszer szúrt meg a doki, mert elsőre nem jött tiszta magzatvíz. Nekem fizikai rosszullétet okozott, alig bírtam kitámolyogni a rendelőből. Azért az általános az volt, hogy a nők mosolyogva jöttek ki és nem láttak megviseltnek. Az biztos, hogy a 2 nap fekvés nekem nagyon kellett utána, mert tényleg nehezen viseltem.

DE! A vetélési arány sajnos úgy adják meg és propagálják, hogy MINDEN vetélést beleszámítanak annál, akik amnión estek át, azaz ha nem az amnió miatt vetéltek el a későbbiekben, akkor is annak veszik.

Nem kell félned, sokkal jobb túlleni rajta és nem végigidegeskedni a terhességedet, hogy esetleg beteg a babád!

Én is átestem rajta és iszonyatosan féltem. Ennek ellenére maga a beavatkozás egyáltalán nem fájt, kb. 5 perc volt az egész és közben végig figyelték uh-on a picit. Utána a hasam egy pár napig fájt, mintha izomlázam lett volna. Mivel nagyon féltem a vetéléstől, így szigorúan betartottam a pihenést, nem emeltem, hajbókoltam még két hét után sem, nem is volt semmi baj.

Kívánom a legjobbakat!