Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Akkor kéne lenni még egy...

Akkor kéne lenni még egy tesómnak?

Figyelt kérdés

Családban én vagyok a 2. gyerek. Amikor kihoztak ugye a kórházból a zárójelentésre az van írva, hogy Szülés körüli események: III. Terhesség II. Szülés

Akkor kéne lenni egy tesómnak?

Illetve anyukák akik elvetéltek/abortuszok volt, azok elmondanák a 14, pár hét és 15 éves lányuknak, hogy mi a helyzet? Van valaki még így? Mert nekem sose mondták, csak anya múltkor keresett valamit és előkerültek ezek a papírok, és eltettem magamnak. Aztán nem rég lettem figyelmes erre.


Köszönöm a válaszokat.

14/L


2010. aug. 25. 21:43
 1/8 anonim ***** válasza:
Valószínűleg édesanyádnak volt egy vetélése, netalán tán egy abortusza. Nem tudom, hogy megkérdezd e, ez a kapcsolatotoktól és az ő érzékenységétől is függ... nagy eséllyel rossz emlékeket fog felidézni, ha ezt elmeséli neked :(
2010. aug. 25. 21:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
Az én papírjaimon is ez lesz, volt egy nagyon korai vetélésem, még 6 hetesen és nem hiszem, hogy a 14 éves lányom tudni fog róla, mert kiszámíthatatlan, hogy mennyire "ragadja meg" a dolog, nem szeretném, ha majd huszonévesen attól rettegne, hogy vele is előfordulhat.
2010. aug. 25. 21:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:

Tesódnak egynek kell lennie. Ha 2 tesód lenne, akkor 3/3 lenne a zárójelentésen.

Abortusz vagy vetélés, ezt vagy bevallja vagy nem, az ő lelkiismeretén múlik.

Neked nyugodtan elmondhatja szerintem, legalábbis anyu nekem "ilyeneket" is elmesélt az életéből. Igaz akkor, amikor terhes lettem, hogy ő bizony vetélt el egy párszor. Tök jó:((((

Inkább most kérdezz rá. Nincs ebben semmi extra

2010. aug. 25. 22:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 A kérdező kommentje:

Nem kérdezek rá, ha ő nem mondja én nem fogok rákérdezni.

Azt elmondta, hogy az ő legnagyobb testvére még pár napos korában meghalt, mert koraszülött volt és nagyon pici és abban az időben ugye nem sok esélye maradt... De ezt sose mondta és nem is utalt semmilyen jel rá.

2010. aug. 25. 22:18
 5/8 anonim ***** válasza:

Sosem mondta el anyukám:(

Egyszer beszélgetett egy ismerőssel és én pont hallottam. Nem kérdeztem rá évekig.

Aztán terhes lettem. A babát el kellett vetetni a 21. héten fejlődési rendellenesség miatt. Anyukámnak ezt smsben írtam meg, mire ő válaszolt, hogy tudja min megyek keresztül, ő már átélte. Akkor ennyit tudtam meg.

Majd amikor ismét terhes lettem, akkor már a szüléshez közeledve beszélgettem vele msnen (messze laktunk egymástól), és akkor mesélte el, hogy mi történt. Akkor voltam 30 éves!


Született már 2 fiam, de nem hiszem hogy valaha nekik elmondom, hogy lett volna egy 3. fiam is:( Hacsak nem kerülnek olyan helyzetbe, mint én... De ne kerüljenek!


Hidd el, ez egy fájó emlék, nem szívesen beszélnek róla az anyukák!!!

2010. aug. 25. 23:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:

Jól írják,nincs testvéred,mert nem volt szülés a 3. terhességből.Abortusz vagy vetélés volt,egyikről sem beszél szívesen az ember.

Csak érdekességképpen,nekem 3 terhességből van 4 gyerekem.:))

2010. aug. 26. 07:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:
Én is akkor tudtam meg, hogy anyukám elvetélt, amikor a 21 hetes magzatomat kellett megszülnöm, és állt mellettem a szülőszobán, kezemet fogva. Pedig ekkor már volt egy gyermekem, és 30 éves voltam. A mi viszonyunk jó volt mindig, ennek ellenére fájdalmas volt neki beszélni róla, és azt mondta nem akart engem ilyenekkel riogatni. Abban a pillanatban épp elég volt nekem a történetét elmesélni, nem is kellett volna hamarabb. Én sem hiszem, hogy elmesélem majd a gyerekeimnek, csak akkor, ha támogatás miatt szükséges.
2010. aug. 26. 07:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
Nekem is volt egy missed ab-om 11 hetesen tavaly, most újból babát várok, de meg sem fordult a fejemben, hogy "titok" legyen, hogy lett volna egy testvére. Lehet, hogy én gondolom rosszul, de szerintem sokkal ijesztőbbek az ilyen titkok, amik aztán maguktól is kiderülhetnek, mint a kérdező esetében, mint a valóság, ami lehet, hogy fáj, de legalább nem kell találgatni, takargatni. Másrészt számomra megdöbbentő volt az első kisbabám elvesztésekor, hogy mennyien járnak így, és mégis, micsoda tabu téma ez, senki nem beszél róla. Pedig lehet, hogy nem érintett volna annyira váratlanul, ha azelőtt is hallottam volna a arról, hogy ilyesmi egyáltalán lehetséges, és nem csak vadidegen emberekkel, messzi országokban történik meg. Szóval én gátlások nélkül beszélek erről, most is, és később is ezt szeretném, akkor is, ha fáj. Szerintem egy szeretett személy elvesztéséről is érdemes beszélgetni, mert ha mindent magunkban tarunk ezzel kapcsolatban, az bennünk, és másokban is félelmet generál. Számomra az a természetes, hogy arról a szeretett személyről is képs vagyok beszélni, aki meg sem születhetett, és csak 11 hétig szerethettem.
2010. aug. 26. 08:44
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!