Első terhesség! Egyedül érzem magam, ki mit csinál egésznap?

Huh, én csak a 30.héttől jöttem táppénzre, de 4-5 hét után én is azt éreztem, hogy unatkozom kicsit. Pedig elég aktív voltam, nemrég építkeztünk, úgyhogy folyamatosan rendezkedtem, dekoráltam, takarítottam, pakoltam és a kertben csináltam, amit lehetett (de akkor nem volt ilyen jó idő).

Bent horgoltam, olvastam, főztem, a kis vállalkozásunkat szerveztem... Szóval nem is az, hogy nem volt mit csinálnom, csak valahogy nekem is rossz volt egyedül itthon, pedig nem dolgozott ennyit a férjem. De én rokonokhoz vagy a városba már Ben tudtam elmenni egyedül távolsági busszal.

Én kitakarítottam a lakást, a rég halogatott dolgokat megtettem. Polófonálból kosarakat horgoltam, hogy a babának legyen tárolója, ruhákhoz, piperéhez.

Illetve kötöttem neki plédet és horgoltam szundikendőt neki.

Én is így voltam. Ötödik hónaptól voltam otthon, szinte teljesen ugyanaz a szitu volt, mint nálad.

Én sem tudtam mit kezdeni magammal, de hidd el, addig használd ki, amíg tudod! Csinálj olyat, amit szeretsz, sorozatozz, ha van valami hobbid, akkor most éld ki! Én mit nem adnék most egy szabad fél óráért 😅 Vissza tudom sírni a semmittevéses időszakot...

Ezt a szöveget, h. pihenj, mert most még lehet..Szerintem nem jó tanács.

Megértelek kedves kèrdező. Én tavaly csináltam ezt végig. Az addigi pörgős, utazgatós, társasági életem egyszerre átváltozott egy négy fal között tengődő, emberekkel alig találkozó életté. A terhesség alapból nagy változás az emberben de ez megfűszerezve a coviddal..brutál.

Én sokat voltam a szabad levegőn, sétáltam vagy az erkélyen üldögéltem (friss levegő jót tesz a hangulatnak) olvasgattam. A babának keresgéltem dolgokat a neten. Főztem, filmeket néztem, puzzlet raktam ki.