Meg kellene tartanom a babát?

Hagyjuk már ezt a gyereknek szeretet kell szöveget. Uncsi már marhára.. A gyereknek a szereteten kívül kell ruha, étel, tető a feje felé, vitamin, iskoláztatást, nem az hogy 18 éves korában szélnek eresztem stb, ez mind mind mind rengeteg pénz.

Persze, lehet úgy is szülni, hogy valaki ingyenkonyhára jár meg védőnőtől kuncsorog használt ruhát, de alapvetően nem.

Most ez itt nem a kérdezőre vonatkozik, hanem arra, hogy minden egyes abortusz kérdés alá valaki bevágja ezt, még a 15 éves lányoknak is, hogy a gyereknek szeretet kell. Hát az csak egy szelete az egésznek.

És ennek a kérdezőnek értelmes választ adtál?

Kapásból 4 elég fontos aggodalma van a gyerekkel kapcsolatban, maga is megmondja, hogy nem tart magának jónak egy gyereket, lásd 4-es pont.. Mi van, ha éppen szeretet se lesz? Mert tudod nagyon sok embernél az se jön magánál. Fogjuk már fel, hogy ebből lesz a sok lelki sérült ember. Nekem nincsenek traumáim, de traumatizált gyerekek közt dolgozok, látom hogy mi lesz az ilyen típusú gyerekvállalásból..

4-essel és "elvtársaival" értek egyet.

Ebben a helyzetben csak akkor tartanám meg, ha érzelmileg nagyon vágyom rá, és próbálnám kikupálni magam a későbbiekben ebből a tinglitangli létből.

De a kérdés "meg kellene tartanom" nem a nagy vágyra utal a gyerek után.

Szóval nem, semmiképp sem KELLENE megtartani.

Köszönöm, hogy megmondod, mit írhatok és hogyan, kicsit se vagy idegesítő.

Neked nincsenek traumáid? :DDDD

Vannak, de nem ilyen típusúak, és nem kell vele pszichológushoz mennem, elég magammal beszélgetni, mert magam is az vagyok :D Igaz gyerekekkel foglalkozok már évek óta csak szinte. Tőlem azt írsz amit akarsz,és a kérdező is azt csinál amit akar, mert az ő élete, csak szomorúnak tartom ezt, hogy ennyi mentálisan beteg gyerek van az ilyen típusú szülések miatt.. Hogy valami majd lesz, max szeretet, vagy az se, mindegy, úgyis felnő..

És még erre biztatni embereket is, hát nem az én műfajom, de akkor legyél boldog azzal, hogy jól megmondtad most nekem a magadét az állítólagos traumáimról, örülj magadnak :D

Ha szakember lennél, tudnád, hogy nem tudsz saját magadon segíteni.

Ha szakember lennél, tudnád, hogy a gyereknek nem kell más a szereteten kívül, a minimális ellátás igen, de azon felül semmi nem tesz hozzá.

Ha szakember lennél (legalábbis, ha jó) nem beszélnél így másokkal, néznél ki magadnak egy 3 oldalas hozzászóláslistából egyetlen embert és kezdenéd el piszkálni, hogy rajta vezesd le a saját frusztrációdat, mert tudnád, hogy problémád van, és elmennél valakihez megbeszélni azt.

Ha ....

Nem fogok neked önéletrajzot küldeni, sem semmit, nem vagyok olyan, hogy érdekeljen idegenek mit hisznek el és mit nem.

És ha hiszed ha nem, a szeretet nem minden, maximum addig, amíg be nem kerül közösségbe, nagyobb korban (pl iskolás kor), onnantól már jönnek a traumák, ha csak a nagy szeretet van otthon, semmi más.. Nagyon sok normális, -nem csonka- családban felnőtt, de nagyon szegény gyerekkel dolgoztam, és hidd el, komoly traumáik vannak, idősebb korban, GAD, önértékelési zavar, stb.

De a kérdezőnél még a nagy perfekt család sem áll fent, mert apa nem lesz, amit én teljesen egyenértékűnek tartok az anyai szeretettel, szóval máris egy hatalmas hátránnyal indul az életben, a kérdésből lesüt hogy nagyszülők sem nagyon lesznek majd jelen, ebből kiindulva anyuka sem biztos, hogy az a csupaszív, kipihent, jókedvű anyuka lesz. Máris annyi a nagy szeretetnek.

Nyugi, nem néztelek ki amúgy, csak jó lenne leépíteni világ szinten ezt a sok komplexusos embert a felelősebb gyerekvállalással. De erre egy élet kevés...