Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Van itt akinek traumát okoztak...

Van itt akinek traumát okoztak a szülészeten?

Figyelt kérdés

Első kisbabámat vártam. Nem tudtam hogy nem lenne szabad keményedni a hasamnak. Eljártam a terhes gondozásra nem kérdezték én pedig nem mondtam. A keményedések egyre többször jelentkeztek 6 hónapos voltam amikor egy kontroll vizsgálaton kiderült hogy két ujjnyira kitágult a méhszájam és olyan alacsony a vérnyomásom hogy csoda hogy talpon vagyok. Akkor bekerültem visszatartásra. Elsőször infúzión voltam három napig éjjel nappal. Utánna levettek róla egy napig és újabb három nap infúzió. Nem engedték be hozzám a páromat ami miatt lelkibeteg lettem már szinte könyörögtem. Akkor engedtek negyed órát.

Majdnem fél napig sírtam utánna. Aludni alig tudtam féltem borzasztóan hogy milesz velem.

Lekerültem az osztályra ahol már lehetett látogatni de a párom sokat dolgozott. Olyan volt mint egy börtön. Kaptam gyógyszereket és az éppen beeső ügyeletes orvostól kérdezgettem hogy mikor mehetek haza. Vagy azt mondták hogy még nem vagy hogy másik orvost kell kérdezni. Volt olyan is hogy leüvöltöttek. Nem lenne szabad terhesen fogyni de engem kikészítettek.

Ultrahang vizsgálaton 1750 grammnak mérték a babám és a képembevágta hogy ez nagyon szikkadt ez a gyerek. Nagyon kicsi. Nem mertem elötte elsírni magam. Volt olyan hogy a baba neme után érdeklődtem és akkor másik orvos volt bennt de elég durván közölte hogy neki nem ez a dolga hogy ezt nézegesse... És punk tum. Másik orvost már félve kérdeztem meg.

Amikor szültem nagyon rám ijesztettek mert az ügyeletes orvos megkérdezte hogy van e fogadott orvosom. És mondtam hogy nincs. Úgy vizsgált meg hogy kegyetlenül fájt. Aztán közölte hogy biztos meg fogom bánni hogy nem fogadtam fel. Csak lestem megsem mertem szólalni. Szülésnél besem jött hozzám. A szülésznők csak számítógépeztek rátettek az nst re és pisszegtek amikor hangosan üvöltöztem a fájdalomtól. Azt mondták ha úgy érzem hogy nyomnom kell akkor szóljak.

Miután megszültem nagy nehezen. Bejött az ügyeletes orvos egybe kiszedték a méhlepényt mégis érzéstelenítő minden nélkül kikapart. És csitított ő is hogy ne ordibáljak nem fáj az. Utánna saját lábamon hagytam el a szülész ágyat. De örökre nyomott hagyott bennem ez.

Félek újra szűlni pedig szeretnék.. Örök traumát éltem át úgy érzem. Azóta még rémálmaim is vannak.

Van köztetek olyan aki hasonlókat élt át mégis szült utána?



2020. szept. 13. 17:04
1 2 3 4
 21/31 A kérdező kommentje:

20. Úr isten. Szégyen. Hogy lehet így beszélni egy kismamával aki életet ad. Alapból egy nővel..

Sajnos én valamiért mindig vékony voltam és vagyok is. 60 kg voltam terhesen. Engem meg azért maceráltak. Meg hogy elveszik bennem a gyerek. Nem volt hatalmas hasam mint amilyet szoktam látni másoknál. Meg kislányos az arcom. És mindig úgy hívtak hogy kislány. Már megjegyeztek ugye mert szinte oda voltam költözve.

Arra kellene törekedniük hogy minnél több kisgyerek legyen de nem.. Képzeljétek el hogy amikor elmentek mellőlem szülni. Mindig vártam az új szoba társamat. Volt olyan hogy azokat akik kaparásra jöttek befektették a kismamák mellé.

2020. szept. 15. 10:34
 22/31 anonim ***** válasza:
100%
Ilyenkor az ember nem tud rendesen reagálni, nem erre vagyunk akkor beállítva, de annyira kikívánkozott volna belőlem erre a "miért akar még többet???" -re, hogy "persze, mert nem 200 ezret keresek". A legtöbb ember csak akkor kap észbe, amikor őt is támadás éri, addig, mivel a másik csendben van, észre sem veszik, hogy ő is ember.
2020. szept. 15. 13:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/31 anonim ***** válasza:
Itt rögzítetted már a szülési élményed? [link] Segíthetsz vele másoknak is, tájékozódni a szülészetekről, meg neked is segít, hova menj legközelebb. Nem túl fényesek a már fent lévő tapasztalatok a szekszárdiról, de a nyilvánosság ereje javíthat is az ellátáson, úgyhogy nyugodtan szedd le róluk a keresztvizet (részletezd a sérelmeidet).
2020. szept. 17. 00:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/31 A kérdező kommentje:
23 köszönöm. ☺️
2020. szept. 17. 06:31
 25/31 anonim ***** válasza:
0%

Ugye tudod, kedves kérdező, hogy pont azok nem fognak választ írni, akik a legtöbbet szenvedték el? Itt is voltak régebben olyanok.


Azt tudomásul kell vennünk nekünk nőknek/anyáknak, hogy a terhesség, a szülés nem garantált élményturizmus, hanem az élet sűrűje. Szerencsések vagyunk, amikor minden rendben folyik, és egészséges gyermekünk születik. És azért kell hálát adni, mert az a fő.


Nem tudok segíteni rajta, de amit írsz, abban nem látom a lényeget. A gyermekedet, akit se el nem veszítettél, se meg nem sérült a saját problémáidtól. Mintha csak magaddal törődnél, törődtél volna, úgy tűnik.

2020. szept. 26. 03:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/31 anonim ***** válasza:
100%

Utolsó, tehàt egy rettenetes autóbaleset poszttraumás sérültje is önző, ha nem tudja egyedül és gyorsan feldolgozni a traumáit, pedig senki sem halt bele? Vagy csak egy nőnek nem illik maradandóan LELKILEG károsodnia szülés közben, ha egyben kiszedték belőle a gyerekét?


Azért történhetnek meg ilyenek, mert maguk az emberek sem értik meg, hogy ez nem normális. Sőt, még az áldozatot hibátatják, hogy túlérzékeny vagy önző. Fejlődnöd kellene még érzelmi intelligencia terén.

2020. szept. 26. 08:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/31 A kérdező kommentje:

26os igen igazad van.

Nem akartam reagálni az elötted írónak de pont az ilyen emberek nincsenek tekintettel másokra..

Kiforgatta a szavaimat, vádaskodik és rámteszi hogyan kellene éreznem.

Nem valami empatikus. És még élményturizmus..

25 ös te áldjad szerencséd azért hogy nem szenvedted el amit én. És ha már te kioktatsz afelől hogy mit kellene tudomásul vennem, vedd tudomásul hogy ez egy bunkó megnyilvánulás volt egy olyan nőtől aki pontosan tudja milyen kiszolgáltatottan ott feküdni a szülészeten.. Az én esetemben ráadásul még megis fenyegettek és orvos még a közelembe sem jött amikor szenvedtem a szülőágyon, és ha valami nem zajlik le jól akkor már mingyárt nem lettem volna ennyire szerencsés igaz? És még örüljek neki..

Milyen emberek vannak...

Pont nekem nem kellene meglepődjek már semmin.

2020. szept. 26. 08:32
 28/31 anonim ***** válasza:
82%

Igen, főleg erőszak terén érzem ezt. Egy nemi erőszak után sem mondja senki a másiknak, hogy figyi, "miért nem áldod, hogy élsz, felejtsd már el".

Hogy lehetne elfelejteni a kiszolgáltatottságot, félelmet, megalázottságot, és igenis fájdalmat közben, szerintem nem lehet. El lehet tenni félre, meg meg lehet tanulni együtt élni vele, de aki nem élte át, nem tudja elképzelni sem, milyen. És nagyon sok közös van a kettőben, szerintem. Nagyon sokat kell még ezen a téren mindenkinek fejlődnie, orvosoknak, nővéreknek, de még a családoknak is, hogy ez ne lehessen semmilyen szinten sem normális és elfogadható.

2020. szept. 26. 09:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/31 A kérdező kommentje:
Igen teljesen igazad van.
2020. szept. 26. 09:41
 30/31 anonim ***** válasza:
81%

25 te normális vagy?! Szerinted egy szülő nőnek nem jár tisztességes bánásmód és emberi hangnem?! Vicc ez az ország. A rabok azért kapnak milliós kártérítéseket, amilyen körülmények között egyes kórházakban a betegek tengődnek. Ez pénz kérdés.


De az, hogy normálisan beszéljenek az emberrel, amikor alapból kiszolgáltatott, na az nem pénz kérdése.

Meg ne haragudj, de az, hogy nem nyírták ki az amúgy full egészséges magzatot az az alap. Ezért megy az ember korhazba. Mi az hogy legyen hálás érte?! Ne vicceljünk már!

2020. szept. 26. 09:59
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!