Karrier vagy gyerek?

Kedves első, ez a kicsi nem fog jobban járni, nem fog soha megszületni sehova sem, ha elvetetik. Akkor meghal embrionális státuszban, ennyi volt az élete, kész, vége. Nem fog később megszületni egy biztos körülményekkel rendelkező családba...

Ez a logika meg, hogy jobb lenne neki holtan, mint így és így...kik vagyunk, jövőbelátók, hogy megmondjuk, egy hátrányosabb indulásból mit tud majd kihozni egy ember, és ez alapján ítélkezzünk az élete és halála felett? Rólad sem ítélkezett így senki, te se tedd.

#11 ne nézzél már idiótának, nyilván az a baba sehova nem fog már megszületni, én is tudom, de én “a helyében” biztos nem akarnék olyan családba születni, ahol teher vagyok, mert az anyámnak se végzettsége nincs, se rendes munkája. Ezt felelőtlenségnek hívják, az anya is szívni fog egész életében, meg a gyerek is. Én jómódú családban nőttem fel és a gyerekemnek is vagy minőségi életet fogok biztosítani, vagy inkább nemis vállalok gyereket. Szeretet ide vagy oda, szerintem az nem élet, hogy kuporgatni kell, meg napról napra élni, és nem tudtok sehova sem utazni, meg jóformán semmit sem csinálni, mert nincs elég pénz hozzá.

Ez így szívtelenül fog hangzani, de egy embrió még csak egy sejthalmaz, nem érző lény, csak te társítasz hozzá érzéseket. És mivel nem tudom megkérdezni arról, hogy szeretne-e szar körülmények közé megszüleni, így nekem kell dönteni helyette aszerint, hogy én mit gondolok számára a legjobbnak. Honnan tudod, hogy meg akarna születni? Még az agya sem fejlődött ki, hogy bármiről bármit is gondoljon, csak te gondolod bele...Ennyi erővel már a petesejtjeidet is érző lényeknek gondolod, és micsoda szívtelenség, hogy menstruáció alat kilököd őket a szervezetedből?

Kedves Kérdező!

Először is tök jó, hogy így a szíveden viseled ennek a lánynak a sorsát!

Szólj, írj nyugodtan, ha ez Neked túl nagy teher lenne, és bármilyen támogatásra, tanácsra lenne szükséged ebben.

A helyzetről:

Én úgy látom, hogy hiába próbálta a mamamája függetlennek nevelni, egy dolog nagyon nem jött össze: Mamától függetlenné válni. Nekem így a leírtakból úgy tűnik, hogy osztálytársnőd első sorban anyukájának álmait teljesíti be. Talán tetszik is neki - addig amíg van siker. De mi lesz, ha kínai út nem lesz sikeres? A Mama akkor majd kiakad, hogy a lánya semmirekellő? A lány önbecsülése oda?

Ha sikeres lesz, Mama is örülni fog, az osztálytársad is - ideig-óráig. Amikor majd egyszer a csillogásban eszébe fog jutni, hogy milyen áron érte ezt el. Mert eszébe fog jutni az elvetetett baba. A posztabortusz szindróma évek múltán is jelentkezhet. Főleg egy ilyen stresszes szakmában, ahol akár könnyen elérheti még alapból is, mindenféle előtörténet nélkül a depresszió, kábítószer. Mert a divatiparnak ilyen arca is van. És a modellek élete sokszor terhes ezektől is.

Ő mit szeretne?

Mert ha modellkedni, abortusz nélkül is elérheti ezt! A terhesség 4-5. hónapjáig szinte még nem is látszik semmi, főleg az olyan szerencsés modell-alkatú lányokon, mint amilyen ő lehet. Sőt! Ilyenkor a nők gyönyörűek lesznek. MIkor már növöget a pocakja elmehet betegszabira (akkor is ez történne, ha mondjuk síelés közben eltörné a lábát..., baleset, de a karriernek a gyógyulás idejéig szünetelnie kell..)

És a szülés után meg van esély a régi alak visszanyerésére (én pl. sokkal jobb formában vagyok, most két gyerek után, mint korábban bármikor).

És igazából a kényszerpihenő alatt még érettségizni is tud, ha szeretne.

Ha meg nem szeretne modellkedni, akkor ez a tökéletes alkalom, hogy végre megvalósíthassa saját magát, és függetlenné váljon.

Én ezeket tanácsolnám neki.

Szerintem aki igazán szereti a lányát, az nem befolyásolja ilyen erősen sem pályaválasztás, sem baba kérdésben. A modell-szakma itthon sem veszéytelen kicsit sem. A 18 éves lányomat Kínába max akkor engedném, ha én vagy az apja vele mennénk. A fotózások/bemutatók utáni partikra is!! Pont itt a Gyakorin volt az eset a modellkedő lánnyal, akit Dubai-ban leitatott egy helyi gazdag pasi, majd szépen teherbeejtette, a lány meg itthon vette észre.

A has-csíkosság a genetikán kívül azon is múlik, hogy kenjük-e a pocakunkat jó minőségű, olajakat és gyógynöv.kivonatokat IS tartalmazó krémmel/olajjal napi 1-2-3szor. Én DM saját márkásat használtam, 3ból egyszer sem lettem csíkos.

A babája meg biztos, hogy sokkal-sokkal jobban fogja szeretni ezt a lányt, mint az anyukája. <3 Szóval sztem tartsa meg!!!