Miért nem érti meg senki, hogy nem akarok szülni?

Kedves Kérdező! Problémád nem egyedi, de én amellett vagyok, hogy szüljed meg nyugodtan a gyereket, ne parázz már. :)

Azzal egyetértek, hogy ezt elsősorban Neked és a párodnak kell megbeszélni. Arról nem írtál, hogy a gyerek apja hogy áll hozzá. Merthogy az se mindegy szerintem.

Az a baj ma az emberekkel, hogy nem igazán nőnek fel. De hidd el: nem az a fájdalmas, ha felnősz, hanem az, ha nem nősz fel.

A szülői szereptől egyáltalán nem kell félni, ha anya leszel, nyugodj meg: a hormonok szépen beállítanak majd erre a szerepre ha nem parázol és hisztizel, hogy nem akarsz felnőni. Mihelyst megszületik a gyerek, egyáltalán nem fogsz félelmet érezni, csak azt, hogy amit eddig csináltál, az a hülyeség, most vagy végre az, aki lenni akartál, most történik Veled valami nagy dolog, valami igazán valódi dolog.

Tudom a sok hülye szingli err emost le fog húzni, de a helyzet az, hogy azért teszik, mert fogalmuk sincs miről beszélek, mivel nem élték még ezt át! Akkor meg ne dumáljanak olyanról, amit nem ismernek. Anyává/Apává válni igenis egy tök király dolog. És amint bekövetkezik egyáltalán nem azt érzed, hogy jaj, vége az életednek, hanem boldog leszel, hogy végre valami nagy dologban veszel részt, ami meghaladja az eddigi hülyeségeidet. Baromira nem az egyetem vagy egyéb dolgok fognak olyankor számítani, hidd el!

Ha elveteted a gyereked, az lelkileg/fizikailag jobban meg fog viselni, mint a szülés, mivel az nem egy természetes dolog, amire az emberi szervezet fel tud készülni. Ha valamit elb*sz az orvos, akkor meg lehet, hogy később nem tudsz majd normálisan kihordani egy gyereket, amikor szeretnéd. Persze nem nagy az esély, de benne van a pakliban ez is.

Nézd: azért nem holnap fogsz szülni, jópár hónap van még addig. Szerintem mindenképp beszéld meg a pároddal, családdal, mert ketten illik vállalni a gyereket, ha vállaljátok és nem egyedül. Ha a párodnak van melója, akkor az se hátrány. :) Fel lehet erre készülni, nem kell ettől beszarni. A gyerek semmiről nem tehet, nem kell vele kitolni. Most lehet, hogy parázol az ismeretlentől, de üzenem a másik oldalról (3 gyerekem van), hogy ha mégis megszülöd, az hatalmas boldogság lesz. Azért, mert tényleg az. Ha meglátod a gyereked, egyből úgy fogod érezni, hogy milyen barom voltál, hogy eszedbe jutott egyáltalán, hogy elvetesd. Teljesen másképp fogod látni a dolgokat. Tisztábban, valóságosabban. Nem valótlan félelmekkel. Ne parázzatok már! ;)

"ahogy telnek a napok"

Az meg van, hogy még 1 napja sincs, hogy kiírtad a kérdést és a kérdésben még váltig állítottad, hogy a hátad közepére se kívánod? Persze ez jó, ha hajlik a szíved valamerre, de szedd már össze magad!

El se merem olvasni ebben a kategóriában a kommenteket már.

Mindenki szeret belepofázni más dolgába, mert valaki attól lesz nyugodt éjjel ha megmondhatja hogy egy 2000 kilométerre élő nő méhében mi lehet vagy mi nem.

Nem kell hallgatni rájuk,a te döntésed, a tested, a te ÉLETED, te se tilthatod meg valakinek hogy elvégezzenek rajta egy műtétet csak mert nem akarod.

...ééééés: sikerült lenyomnotok a hónapok óta stabil 63%-omat 62%-ra! Köszönöm, gyerekgyilkosok, feminácik, trollok, igazán szép teljesítmény volt, kitartó összefogással! Büszkén viselem ezt a számot az ártatlanság védelmében elszenvedett támadásaim emlékeként! Na, gyerünk, lesz az 61 is, ha még többen jöttök vagy tilthatjátok ezt a bejegyzést.

Tudjátok, az élet olyan, hogy a szívást nem lehet elkerülni. De nem mindegy, hogy mi miatt szív az ember. Ha azért, mert hülye béna, az valódi szívás. Ha viszont azért szivatják, mert jó célokért küzd, azok örömteli sebek, jelzik, hogy ha az ember visszanéz élete végén, tett pár értelmes dolgot, amivel kimagaslik a szürke tömegből, amire büszke lehet. Tényleg nem cinizmusból mondom: köszönöm. ;)