Beteg babát várok, mit tegyek? Ha megtartom, arra rámegy az életünk.

furcsa tortenet valahogy erdekes a dolog

nem tudok olyan betegsegrol foleg szivbetegsegrol amit csak amerikaban lehet megoldani es a gyereket ilyen betegen lehetne szallitani.

Egyik munkatarsnom babajanak hypolplastische bal sziv evaltozasa volt kihordta mert nem tudta

A kislanyt 3x mutottek de sajnos nem elte tul 5 naposan meghalt.

Tudod mit mondott a munkatarsnom?

- igy legaabb veluk volt 9 honapig es 5 napig es megkapta az eletre az eselyt.

Neki soha nem lesz buntudata hiszen szeretettel varta es mindent megtettek erte hogy meggyogyujon meg ha utolag is tudtak az esely nagyn kicsi volt.

Meltoan bucsuztak el tole az egesz csalad es a rokonok es a baba nem egy vodorben vegezte a korhazban.

latta ot olelgette puszilgatta megszoptatta es sok sok kep keszult roluk.

Ja, hogy sok kép készült róluk....gondolom, ez lényeges...

már megbocsáss...de engem valahogy kirázott ettől a hideg....3-szor műtötték az öt napos kis életében?

OK, értem én, a kolleganőd nem tudta...nem volt választása...de tudatosan 5 napos szenvedésre világrahozni egy gyereket...tényleg úgy gondolod, hogy ez volna a helyes?

"Szívbetegekről még én sem hallottam, hogy csak itt vagy ott lehetne gyógyítani őket... Már itthon is jó eséllyel műtik, aki menthető..."

Gondolom, mind orvosok vagytok....és tisztában vagytok azzal, hogy a magyar egészségügy mennyire átlag fölötti...

Nem is értem, amikor beteg gyerekeknek külföldi műtétre gyűjtenek...

Mioert ne kaphatna egy eselyt a beteg baba.

egy kis esely meg mindig jobb mint a biztos halal az elve szules 22 heten es megfullad mint hal aparton.

Igen sok kep keszult a csaldnak ez az egyetlen emleke ami a kislanybol maradt .

kepek ami segit a gyaszban elhunyt babajuk gyaszaban.

Igen sokszor mutottek egy egyetemi gyerek korhazban megtettek mindent erte amit ember csak tehet a legjobb technika allt rendelkezesukre de sajnos nem sikerult

A szivecskejet kateterizaltak gyogyszert kapott es nyilt szivmutete volt ami nem sikerult masnap ujra nyitottak a sebet.

Mire kapjon esélyt a baba? Öt napi szenvedésre? öt hónapira? öt évire? Nem! Erkölcstelenség világra hozni egy életet, akinek csak szenvedés a jussa.

Képeket csinálni róla...hát ne is haragudj...felfordul a gyomrom....

nem kell kep csak azert mert betegen szuletett? Tehat az anyanak nincs joga emlekezni ra?

ez a gyomorforgato dolog hogy csak a tokeletes babakat szabad fenykepezni es egy anyanak nincs joga a gyaszra nincs joga szerinted emlekekre.

Barbar felfogas

Mindenki tudja a gyasz csak ugy zajlik le normalisan ha van mit gyaszolni ha van emlek amibe lehet kapaszkodni egy kep egy hajtincs egy lablenyomat egy melto temetes szuletesi katya Uh kep.

Na még egyszer....mélységesen sajnálom azt az anyát, aki úgy került ebbe a helyzetbe, hogy nem volt döntési lehetésége. Hmm...hogy értsd...nem tudta, hogy beteg a magzat....

Erkölcstelennek tartom, ha valaki tudatosan hoz világra egy beteg gyereket, akinek néhány órás-napos-hetes-éves szenvedés az élete.

Morbidnak és nem természetesnek érzem ha valaki fényképeket készít egy haldokló csecsemőről. Sajnálom....

Nem vagyok orvos, csak heteket töltöttem koraszülött intenzíven és sima gyermekintenzíven is. Láttam, hallottam sok mindent, azt is, hogy milyen menthetetlennek tűnő helyzetekből képesek az orvosok jót kihozni... És szívműtétről is tudok, olyanról, amihez nem fűztek túl sok reményt, és sikerült, a baba életben maradt, és igaz, hosszútávfutó soha nem lesz, de teljes értékű életet élhet. Persze, mindehhez nem egy műtétre volt szükség, hanem műtétsorozatra, de sikerült...

Próbáltam szó nélkül hagyni a fényképezős dolgot, de nem bírom. Beteg egy világban élünk, ahol nagyon sok a beteg ember. Nem fizikailag, hanem lelkileg. Tudod, nekem, mikor a kisfiam meghalt, sokan mondták, hogy jobb is... A mai napig nem értem meg, hogy hogy mondhatott bárki is ilyet a saját gyerekem kapcsán nekem. Rendben, gondolja ezt magában, de ne mondja nekem.

Fényképek. Rengeteg fénykép készült a kisfiamról. Képzeld, kedves utolsó, olyanok is, amiken kritikus állapotban van. Nem perverzióból, csupán azért, mert nem tudtuk, mennyi ideig élhet. Aztán a szép időszakokról is vannak fényképek. De mindegyik fényképnek örülök, hogy van. Sőt, kapaszkodj meg, a gyerekeimmel együtt nézegetjük őket. A kórházas képeket is... Mert a testvérük az életü(n)k része. Mert gyászolunk, és a gyászhoz, elengedéshez, életben maradáshoz kellenek képek, emlékek. Képzeld, még egy dobozunk is van, amiben néhány holmit elraktunk tőle. Nem sokat, mert nem sok mindene volt, de apróságokat. Nagyon fontos kis doboz az, bármikor szívesen veszem elő. De nem veszem elő gyakran. Ahogy a fényképeket sem. Mert a kisfiam itt él bennem. De mégis jó visszanézni, hogy itt volt velünk... És ha úgy nézzük, akkor, mivel 5 hónaposan meghalt, haldoklott. Mert egész élete arról szólt, hogy tudtuk, meg fog majd halni. Azt nem, hogy mikor, csak azt, hogy hamar. Semmi morbid nincs abban, hogy fényképeztük... Az a morbid, ahogy a társadalom áll ehhez az egészhez. Félelmetes, hogy nincs joguk sokak szerint megszületni beteg babáknak... Szerinted nem szenved egy 20-21 hetes baba, aki megszületik, majd sorsára hagyják meghalni, végül kidobják a veszélyes hulladék közé??? Ez a barbárság... Mert azt írod, hogy beteg babát nem szabad a világra hozni, hiszen csak szenved. Marha humánus megszülni korábban, és megölni. Egy gonddal kevesebb alapon. Majd továbbmenni, mintha mi sem történt volna...

A gyerekhalál, főleg, egy beteg baba halála társadalmi tabu. Nem beszélhetsz róla, ha megtörtént veled, nem gyászolhatsz, hiszen ő csak egy beteg baba volt, ugyan... Ez a barbárság...

Mindazonáltal továbbra sem állítom, hogy minden beteg babát meg kell szülni. Modern az orvostudomány, ki tudnak szűrni dolgokat, sokat időben, sokat későn. Ezért van döntési lehetőség. Ha él vele valaki, és nem vállalja a beteg babát, megértem. Azt is megértem, aki vállalja... De egyiket sem tartom barbárnak, nem akarom meggyőzni a saját igazamról.

22-es, 28-as voltam.